Az egyedül magának élő roppant khinai birodalom most a hóditások czélpontja. Felosztásán a hatalmak még nem birnak megegyezni. Késleltetik tehát s mindenik ugy tesz, mintha barátja volna a khinai kormánynak.

A mennyei birodalom e válságos állapotában halt meg a mult héten Khina legnagyobb államférfia, a már 80 éves Li-Hung-Csang, a ki alkirály volt. Az európai hatalmakkal ő vezette a békealkudozásokat, a szorongott khinai kormány belátására bizott mindent.

Ravasz politikus volt, de hazája érdekét és saját javát nem szokta elfeledni. Hosszabb utazást tett Európában, s megismerte az itteni törekvéseket. De ekkor már öreg ember volt és nem intézhetett új politikát. A császárné előtt kegyvesztett lett is, hanem eszét nem nélkülözhették s újra kegyelembe fogadták.

Halála után, koporsójában az özvegy császárné nagy czimekkel ruházta föl. Ez a kitüntetések egy neme Khinában, s a kitüntetést az elhunyt gyermekei öröklik.

A mi pedig a khinai ügyekben most legfontosabb, az Japán fenyegető magatartása Oroszország ellen és a khinai császári udvar kétszinű magatartása a szövetséges hatalmak iránt.

Oroszország szerződést kötött a nagy szorongatásba jutott Khinával, hogy egy jókora tartomány, Mandsuria, az övé legyen. Ez a szerződés még nincs rendben. Li-Hung-Csang folyton halogatta az aláirást, bele is halt. Japán pedig, mely rávetette szemét a Mandsuriára nagyon veszedelmesnek találja, hogy épen ott terjeszkedjék az orosz hatalom.