Az országos tornaverseny
Első nap
Az ifjuság vasárnap délután a Hunyady-téren gyülekezett s onnan az Andrássy- és a Stefánia-uton keresztül zárt sorokban vonult a M. A. Sz. versenypályájának északi kapujához, ahonnan a felvonulásnak kezdődnie kellett.
Az ünnepélyre óriási közönség jelent meg. A két tribün zsufolásig megtelt diszes és előkelő közönséggel. A birói páholyban helyet foglaltak többek között Fejérváry Géza és Lukács László miniszterek, gr. Apponyi Lajos udvarnagy családjával, Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok nejével, Szilágyi Dezső, Berzeviczy Albert, Zsilinszky Mihály és Gromon Dezső államtitkárok, Márkus József főpolgármester, Rohonczy György táborszernagy, Álgya huszárezredes, Szerb György, Molnár Antal, Szabó István, Major Ferencz, Beksics Gusztáv, László Mihály képviselők, stb. stb.
Pont három órakor megjelent Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter s megadta a jelt az ünnepély megkezdésére.
A verseny első pontját a felvonulás képezte a Rákóczy-induló hangjai mellett; négyezer középiskolai tanuló vonult el a tribünök és a bírói páholy előtt tarkábbnál-tarkább és szebbnél-szebb dresszekben. A sort a veresinges aradiak kezdték meg és a kék znióváraljaiak zárták be.
Festői látványt nyujtottak a jászberényi intézet növendékei hófehér ruhájukban, mig a Szarvas növendékei veres csikos dresszben jelentek meg. Jól festettek többek között a Temesvár, Pápa, Selmeczbánya, a budapesti ev. ref. gimnázium, Nagy-Szeben, Pécs és Félegyháza növendékei. Legtöbb tapsot kaptak Rimaszombat és Székely-Udvarhely tanulói, akik búr viseletben jelentek meg.
A fölvonulás alatt hirtelen elborult az idő s zivatar támadt. A zápor azonban nem hütötte le az ifjuság kedvét.
A fölvonulás háromnegyed óráig tartott. Ezután oszlopokba állottak fel, majd tömörültek és Sztojanovics Jenő vezénylete mellett elénekelték a Himnuszt. A közönség felállott helyéről, levette kalapját s mély áhítattal hallgatta az ifjuság énekét, melyhez az ég czíkkázása és dörgése adott – szinte ezt mondhatnók – félelmetes kíséretet.
Alig hogy elnémultak az ének utolsó hangjai, megkezdődtek a szabadgyakorlatok. Dr. Ottó József tornatanár fölállott az emelvényre s onnan dirigálta harangjelzéssel a gyakorlatokat. Az egyik komandóra nyolczezer kéz emelkedett a levegőbe, majd egy másik harangszóra négyezer láb egyöntetű dübörgése reszketteté meg a földet. Majd négyezer törzs hajlott meg, hogy ismét egyszerre kiegyenesedjék. S mindez oly preczizitással, pontossággal ment, hogy bármely katonai csapatnak díszére válhatnék.
A közönség lelkes éljenzése kisérte a mutatványokat.
A szabadgyakorlatok után a csapattornázás következett. Nyolczvanöt csoportba oszolva tornáztak az ifjak korláton, lovon, nyujtón és bakon. Minden csoport tornázását versenybíró ellenőrizte.
Harangszó jelezte a gyakorlatok befejeztét; a korlátokat félrevonták, a nyujtókat leszerelték s adott jelre kezdetüket vették a játékok.
Legtöbb intézet a régi magyar labdajátékokat mutatta be. A füles labda, bombázás, labda kergető, kőrrota, kótya, lovaslabda játékok vitték a vezérszerepet. De láttunk labdanélküli játékokat is. Ilyenek: „Üsd a harmadikat”, „kanászos”, „benforgó”. A pozsonyiak „magyar csatajáték” és „Budavár ostroma” czimmel mutattak be labdával és fél méter hosszu piros és zöld bábukkal egy bombázó játékot, melynek eredetiségét és sikerült voltát semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Wlassics Gyula miniszter és Szilágyi Dezső kétszer is megismételtették.
Ezután következett a versenyfutás. Száz és százötven méterre futottak tizenkint egy csoportban. A győzteseket éljenzéssel fogadta a közönség, társaik pedig a vállukra kapták s ugy hordozták körül a pályán.
A futás után ismét oszlopokban sorakozott az ifjuság, elénekelte a Szózatot, majd ismét elvonult a diszsátor előtt. Nagyon érdekes látvány volt, a mikor a minisztert éljenző fiuk a levegőbe dobálták sapkáikat. A mintegy négyezer repülő sapka elkápráztatta a szemet. Késő este volt már, midőn az utolsó csapat is elvonult a tribünök előtt s az ifjuság szétoszlott.
A második nap
Hétfőn délután 3 órakor folytatták a versenyt. Az idő jobban kedvezett, mint az előző napon s ismét nagy számu előkelő közönség jelent meg. A nap érdekességét emelte az a körülmény is, hogy József főherczeg nejével Klotild főherczegnővel megjelent az ünnepen, hogy a dijak kiosztásában részt vegyen. – A fenségeket, akik Rohonczy altábornagy és Libits jószágigazgató társaságában pontban 3 órakor érkeztek meg, Wlassics fogadta, számos előkelőséggel együtt. A verseny három első pontja megfelelt az első nap programmjának. A fenségek látható érdeklődéssel szemlélték a délczeg fiuk fölvonulását. A szabadgyakorlatok befejezése után az egyéni versenyeket folytatták.
Nyolczas csapatokban állottak ki a tanulók a mászó és függeszkedő versenyhez, de igy is közel egy óra kellett, hogy a csapatok végezzenek. – Minden csapatban az első ezüst, a második bronzérmet nyert. Az egyéni versenyek befejeztével a csapatok játékokat mutattak be.
A szabadgyakorlatok, illetve a csapatjátékok lefolyása alatt mérkőztek az intézetek kiválasztott csapatai a pálya két oldalán a kormány vándordíjáért, a „selyem-zászló”-ért.
A magasugrás és sulydobás összetett versenyéhez nyolczvanöt intézet küldötte ki csapatát, akiknek működését százhetven versenybiró bírálta meg. Első lett valamennyi intézett között a szabadkai községi főgimnázium derék ifjusága, mely győzelmével a vándordijat: a bajnoki zászlót öt esztendőre szerezte meg intézetének.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!