A főrendek összeférhetetlenségének kérdése is napirendre kerül, Gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, kérdést intézett az angol parlament főrendiházához, hogy az angol főrendekre nézve milyen korlátozások állanak fenn e tekintetben. A válasz az volt, hogy az angol főrendekre nézve összeférhetetlenségi korlátozások egyáltalán nincsenek.

Ebből természetesen nem következik, hogy nálunk az eddigi állapotot változatlanul fenn kell tartani, bár tagadhatatlan, hogy a főrendiház a kormánytól való függetlenség tekintetében más szempont alá esik, mint a képviselőház. A főrendek nagy része egyenesen a korona kinevezésének köszönheti állását, más része az ország főméltóságait foglalja magában, kiknek kinevezése szintén a kormányzattól függ. Az az elv, hogy a főrendiház politikai tekintetben merőben független legyen a kormánytól, ennek az alkotmányos intézménynek természeténél fogva eleve ki van zárva.

Az üzleti összeférhetetlenség kérdése azonban más szempont alá esik s e tekintetben az angol főrendek példája ránk nézve nem lehet irányadó. Mindenek előtt utalnunk kell arra a fontos körülményre, hogy az üzleti érdekek az angol főrendeknél is nagy szerepet játszanak. A pénz s az üzéri szellem káros befolyásának gyászos példáját szolgáltatja a még mindig folyó dél-afrikai háború, melyet Dél-Afrikában érdekelt hatalmas bányatársulatok s ezeknek a hirlapokban kifejtett végzetes izgatásai idéztek föl.

De van még egy más körülmény is, melyet szem elől nem téveszthetünk, midőn azt a kérdést mérlegeljük, hogy a nagy tőke befolyásának korlátok közé szoritása tekintetében utánozhatjuk-e egyszerüen az angol példát. S ez a következő: Angliában a nagy tőke kizárólag angol. Nálunk a bankok a mindenféle közlekedési és ipari vállalatok nagyrészben idegen tőkével létesíttettek. A nagy tőke hatalma tehát nálunk idegen befolyást jelentene.