A honalapítás ezredéves ünnepére törvényhozási úton tett intézkedések közé tartozik egy szépművészeti múzeum fölállitása az ország fővárosában, s e múzeum költségeinek fölvétele az állami kiadások közé; a gyüjtemények gyarapitásának költségei ép úgy, mint az épitkezés.

A szépművészeti múzeumban a képzőművészet lesz képviselve, a festészet, szobrászat, műépítés a legrégibb időktől a legújabbig. Az országos képtár és a múzeumi képtár gyűjteményeit itt egyesitik.

A Nemzeti Múzeum épülete már úgy is régen szűk. Ott marad a régiségtár, a természettudományi tár a könyvtár. A néprajzi osztály már régen kiköltözött. A szépművészeti múzeumban helyezik el még a történelmi arczképcsarnokot is.

Az Andrássy-út torkolatában, künn a városligetben épűl az új intézet, szemben a Műcsarnokkal. A nagyvárosi élet nyüzsgő pontja ez. Az épitkezéseket az őszszel kezdték meg, s most haladnak javában. A múzeum az 1894-ik évben, a Wekerle-kormány alatt nagy lelkesedéssel megszavazott ezredévi ünnepek emlékére szánt alkotások közt a legnagyobb, a legfontosabb rendeltetésű.

A megvalósitásban azonban legutoljára maradt. Most is csak még egyik részét épitik, a palotának a hátulját. Az Andrássy-út felé néző homlokzat épitésére később kerül a sor.

A múzeum épületéről hű képet nyerhetünk, ha a tervező építészek Schickedanz Albert tanár és Herzog Fülöp terveit megszemléljük. Ők tervezték a múzeum épületét, s ők vezetik az épitést is. A tervek a Műcsarnok mostani kiállitásán láthatók.