Megalakult a Magyar Labdarugók Szövetsége

1901 | Január

A megalakulás f. hó 19-én történt az István főherczeg szállóban tartott alakuló közgyülésen, melyen megjelentek a B. T. C. képviseletében Iszer Károly és Guttmann Alfréd, a Posta- és Távirda-Tisztv. E. részéről Klebersberg Géza és Némethy Andor, a M. A. C. részéről Orbán Pál és Lauber Dezső, a B. E. A. C. részéről Ujhegyi Sándor és Speidl Zoltán, Magyar F. C. részéről Farkas József és Birkner Rezső, a Budai Ganz-gyár Footballcsapata részéről Gyáros Vilmos és Pöschl Ferencz, a Műegyetemi F. C. részéről Szikla Gusztáv és Lindner Ernő, a 33-as F. C. részéről Hochstein Rezső és Koch Sándor, a Ferenczvárosi T. C. részéről Kárpáthy Béla és Horváth Ferencz, a B. A. K. részéről Stielly Gyula és Bartos Árpád, a Bp. Sp. részéről Boros Ignacz és Lescheditzky Kálmán, Bp. T. és Sp. E. V. Sz. részéről Steiner Hugó, a M. U. E. részéről Füzesséry Zoltán dr., és Füzesséry Árpád dr., a Ganz waggongyáriak részéről Békés Róbert és Romet János. A jegyzőkönyvhitelesítésére Stielly és Lauber kéretnek fel.

Az alapszabályok tárgyalása előtt a közgyülést vezető elnök, Iszer Károly bejelenti, hogy a Nemzeti T. E. nem lép be a szövetségbe, továbbá a Pozsonyi T. E. felvilágosítást kér az iránt, hogy a vidék érdekei miért nincsenek eléggé képviselve. Utóbbi kérdezősködés elintézése a tanács ügykörébe utasíttatik , mert a Pozsonyi T. E. kivánságai az ügyrendhez tartoznak, mely a tanács akaratától függ.

Ezután az alapszabályok tárgyalása következett. Az alapszabálytervezet csekély módosítással elfogadtatott.

Ezután kiküldettek a kandidáló bizottságba. Boros Ignácz, Kárpáthy Béla, Lindner Ernő, Lauber Rezső és Guttmann Alfréd.

A kandidáló bizottság elnöke, Kárpáthy Béla, jelenti, hogy következőket jelöli: Jász Gézát az elnöki, Orbán Pál főhadnagyot, ifj. Stielly Gyulát, Füzesséry Árpádot és Gillemot Ferenczet az alelnöki, Horváth Ferenczet a titkári, Gabona Károlyt a pénztárosi , Takács Józsefet az ellenőri állásra.

Az ezután megejtett választás eredménye:

Beadatott 25 szavazat.

Elnök lett: Jász Géza (Magyar F. C. ) 20 szavazat.
Alelnökök lettek Gillemot Ferencz (Műegy F. C.) 13 szavazat és Füzesséry Árpád dr. (M. U. E.) 11 szavazat, Stielly Gyula 8, Orbán Pál 10 szavazatot kaptak.
Titkár lett: Horváth Ferencz (Ferenczvárosi T. C. ) 23 szavazat.
Pénztáros lett: Gabona Károly (B. T. C.) 22 szavazat.
Ellenőr: Boros Ignácz (Bp. Sp. C.) 16 szavazat.
Számvizsgálók lettek: Békés Róbert, Telkes Aladár és Eisner Ferencz.

Jász Géza megköszöni ugy a maga, mint a tisztikar nevében a megválasztásban nyilatkozó bizalmat, egyuttal indítványozza, hogy az alakuló közgyülés Iszer Károlyt a Football-Szövetség megalakítása és a footballjáték körében eddig szerzett érdemei elismeréseül tiszteletbeli tagul megválaszsza. Az indítványt a közgyülés elfogadta.

Ezután megállapíttatott még az ez évi tagdíj: egyletenként 10 korona.
Ezzel a közgyülés véget ért.
A szövetséghez intézendő levelek Horváth Ferencz főtitkár czimére (Budapest, VIII., Sándor utcza 38. II. e 24a.) küldendők.

Megosztás:

Előzmények

Pálinkás Judit

A Budapesti Torna Club (BTC) közreműködésével meghonosodott az országban a labdarúgás. A sportegyesületek sorra alakították meg futball csapataikat. A csapatok száma szinte napról napra növekedett, de ezzel a labdarúgó játék terén a rendezetlenség is fokozódott. Az egyesületek kényük-kedvük szerint váltogatták futball játékosaikat és a csapatok maguk állapították meg, melyik csapatot választják ellenfelüknek.

Egy idő után valóságos káosz alakult ki, ezért mindenki elkezdett a probléma megoldásán gondolkozni. Kétféle megoldási javaslat körvonalazódott. Az egyik szerint ki kell írni és meg kell rendezni a labdarúgó-bajnokságot, melyet egy bizottság ellenőriz. Az eszme elszánt szószólója Stobbe Ferenc volt. A másik javaslat úgy hangzott, hogy előbb egy közös szervet, egy pártatlan fórumot, a „labdarúgó-szövetséget” kell megválasztani, amely rendezi az elviselhetetlenné vált helyzetet, és később megszervezi a magyar bajnokságot. Ezt a nézetet Steiner Hugó vallotta.

A BTC művezetője és vezére, Iszer Károly az utóbbi tervet támogatta és kijelentette, nem célja, hogy csapata hegemóniáját erősítse, és az alá vonja a szövetséget. Az érdekeltek megegyeztek abban, hogy egy kívülálló, pártatlan sportférfiút bíznak meg, aki a kérdésről az illetékeseknek állandó tájékoztatást nyújt és kijelöli az alkalmas időpontot a szövetség megalakítására. Fel is kérték erre a posztra Steiner Hugót. Ő elvállalta a megbízatást azzal a kikötéssel, hogy mindenben egyeztet Iszer Károllyal.

Az események attól a pillanattól gyorsultak fel, amikor kiderült, hogy a MOTESZ (Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége)és a MASZ (Magyar Atletikai Szövetség) saját fennhatóságuk alá akarják vonni a labdarúgó-sportot.

„Steiner Hugó, értesülvén a labdarúgó-sport ellen tervbe vett mindkét merényletről, felkereste Iszer Károlyt és közölte vele a dolgok mibenlétét. Megállapodtak abban, hogy most már – bár még idő előttinek tartották – sürgősen megalakítják a labdarúgó-szövetséget, elejét veendő a készülő veszedelemnek.”- tudjuk meg egy korabeli feljegyzésből.

Kitűzték az alakuló értekezlet helyét és idejét, és éppen a meghívókat akarták elküldeni, amikor mindketten megkapták az FTC (Ferencvárosi Torna Club) futball szakosztályának meghívóját. Az FTC vezetői, Kárpáti Béla és Horváth Ferenc által aláírt meghívó a labdarúgó bajnokság megszervezését célozva egy értekezletre szólt.

Félő volt, hogy ha még egy meghívót kapnak az érdekeltek, teljesen összezavarodnak, és ebben a zűrzavaros helyzetben a MOTESZ vagy a MASZ szerzi meg a labdarúgás feletti intézkedés jogát. Saját meghívóikat ezért nem küldték el, hanem megállapodtak abban, hogy a futball-egyletek képviselőit erre az értekezletre terelik, s majd ott meggyőzik őket arról, hogy előbbre való a szövetség megalakítása a bajnokság kiírásánál.

A meghirdetett értekezleten a következő fontos indítványok hangoztak el:
Dr. Springler Ferenc (FTC) indítványozta, hogy az értekezlet ne csak a bajnoki mérkőzésekről döntsön, hanem a labdarúgó-szövetség tárgyában is határozzon.

Lindner Ernő (MFC) indítványozta, hogy a Magyar labdarúgó Szövetség a Magyar Atlétikai Szövetségtől függetlenül jöjjön létre.

Kárpáti Béla (FTC) indítványozta, hogy a szövetség szabályainak kidolgozására és összeállítására a különböző egyesületek tagjaiból az értekezlet küldjön ki egy 15 tagú bizottságot.

A bizottság első dolga volt, hogy felhívást intézzen a labdarúgással foglalkozó egyesületekhez. Felszólította őket, hogy vegyenek részt a labdarúgó szövetség megalapításában. Az előkészítő bizottság két előzetes ülésén elkészítette az alapszabály tervezetet, majd 1901. január 19-re összehívta a Magyar Labdarúgó Szövetség alakuló közgyűlését.

A közgyűlés lefolyása ismeretes. A közgyűlésen 13 egylet és a Budapesti Versenypálya Szövetség képviseltette magát. Elfogadták az alapszabályt, majd megválasztották a Magyar Labdarúgó Szövetség első tisztikarát. Az MLSZ 1901. február 4-i első értekezlete megállapította a bajnoki mérkőzések rendszabályait, kimondta, hogy vitás kérdésekben az angol ligaszabályzat lesz a mérvadó és hivatalos lappá választotta a Sport-Világot.

A bajnokságba sorolás alapján:

- I. osztályba került: a BTC, BSC (Budapesti Sport Club), MFC (Műegyetemi Football Club), MUE (Magyar Úszó Egyesület), FTC.

- II. osztályban játszott: a 33 FC, Rákosszentmihály ST (Rákosszentmihályi Sporttelep), UTE (Ujpesti Torna Egylet), BAC (Budapesti Atletikai Club), Ganz Wagongyári Tisztviselők LE, MAC (Magyar Atletikai Club), BEAC (Budapesti Egyetemi Atletikai Club) és a Magyar FC (Magyar Football Club).

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!