Miért alacsonyak a buzaárak?

A világ búzatermése 1900-ban kisebb volt, mint 1899-ben és a buzaárak mégis állandóan alacsonyak; ugyanez észlelhető a rozsáraknál is. Szóval azokat a terményeket, a melyekből a legtöbb kenyérfélét készítik, alacsony árakon jegyzik nem csak Magyarországon, hanem az egész világon.

Az alacsony árak immár több mint két év óta állandók,  míg a többi, élelmezésre is használható termény ára vagy változatlan, vagy emelkedett. A buza és rozsárak kedvezőtlen voltának oka némelyek szerint az, hogy a buza és rozsfogyasztás észrevehetőleg fogy, főkép oly államokban, a hol a szegénység rohamosan terjed.

A szegénység terjedésének kézzelfogható bizonyítékát leljük abban, hogy a kenyérpótlékok: kukoricza, burgonya, árpa, zab, hüvelyesek a rendesnél jóval nagyobb mennyiségben kerülnek fogyasztásra és természetesen e miatt ez utóbbiak nyernek is árban.

Két évtized előtt még Anglia, Németország, Belgium, Hollandia alig ismerte a kukoriczát, mint élelmi czikket; ma ezek az államok több mint ötven millió métermázsát fogyasztanak.

Az árpa és zab is mind tömegesebben jő forgalomba, több a termés és mert ezt is sok helyen kenyérpótlékul fogyasztják, világos, hogy a szükséglet emelkedésével az árak is javulnak.

A burgonya is ma már mindjobban forgalomba jő az angol piaczon, a hol egy métermázsa burgonya 8-10 korona, sőt 12 korona is volt (a búza ára pedig most 14-15 korona!) így tehát bizonyos a burgonya és búza ára között nagyon is kicsiny már a különbség. Az angol piaczokon a hús sokkal olcsóbb, mint hajdan volt; ez is hozzájárult, hogy a búzafogyasztás annyira csökkent.