Werner Karl Heisenberg (1901. december 5 - 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára Albert Einsten relativitáselméletével vetekszik.

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely azt állítja, hogy nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre egy részecske helye és lendülete tetszőleges pontossággal. Továbbá alsó korlátot ad a mérések szórásának szorzatára.

Heisenberg vezette a háborús Németország nukleárisenergia-programját, szerepe azonban máig vitatott. Niels Bohr hagyatékában találtak néhány levelet, melyek arra utalnak, hogy Heisenberg atombombát épített a németeknek. Ezekből a levelekből kiderül, hogy a negyvenes évek elején a két tudós találkozott s Heisenberg bevallotta Bohr-nak, hogy egy bombán dolgozik, a háború utáni nyilatkozataiban viszont azt állította, hogy mindent megtett, hogy szabotálja ezeket a terveket.

Az egyik levélben Bohr megállapítja, hogy az 1941-es találkozón "olyan modorban beszéltél, ami szilárd meggyőződést keltett bennem, hogy vezetésed alatt mindent megtesznek a német atombomba kifejlesztéséért".

A Bohr család eredetileg úgy határozott, hogy csak 2012-ben adják ki a levelet, de az újabb viták elkerülése érdekében megváltoztatták döntésüket. Ennek ellenére Heisenberg valós szerepe a németek atombombájának elkészítésében ma sem egyértelmű.