Nobel Alfréd, a nitroglycerin, a dinamit, a füst nélküli lőport, az aczélbronz s egyéb fontos anyagok fölfedezéséről hires svéd vegyész végrendeletében vagyonának jelentékeny részét egy nemzetközi pályadijra hagyta.

Öt, egyenként 150,000 svéd koronás dijat tüzött ki (magyar pénzben körűlbelűl 200,000 korona), melyek egy-egy fizikusnak, vegyésznek, orvosnak adandók, a kik a legfontosabb fölfedezéseket tették szakmájukban, a negyedk ily dij egy irónak, a ki a legjelentősebb idealista irányú művet irta s végül az ötödik dij annak, a ki legtöbbet tett az emberek közötti testvériség és béke előmozdítására.

A végrendeletben határozottan ki van jelentve, hogy nemzetiségi különbséget nem szabad a jutalmazandók közt tekintetbe venni.

A dijak kiadására jogosult testületekül Nobel a svéd tudományos akadémiát, mely a négy tudományos és irodalmi dijat, és az országgyülést, a Storthingot, mely a béke-dijat itéli oda, nevzete meg. Csak azok kaphatnak dijat, a kiket nemzetük valamely tudományos testülete, egyeteme, akadémiája ajánlott.

A dijakat az idén adták ki először és hat kiváló tudóst és irót tüntettek ki.

A fizikai dijat német ember kapta: Röntgen azelőtt würzburgi, jelenleg müncheni egyetemi tanár, a kinek nevéhez az utóbbi évek egyik legfontosabb természettudományi vivmánya, az X. sugarak fölfedezésének dicsősége fűződik. A Röntgen-féle sugarak sajátságai általánosan ismeretesek: segítségükkel látni és fényképezni lehet átlátszatlan testek mögött levő tárgyakat s az orvosi és főleg sebészi tudománynak is hathatós segédeszközei.

Hollandi eredetű, de német egyetemen tanár a vegytani díj nyertese, Van C Hoff. 1852-ben Rotterdamban született s 1894 óta a khemia tanára a berlini egyetemen. Egyike a mai khemiai tudomány legkitünőbb mivelőinek. Ő a megalapitója a stereokhemiának, vagyis a khemia azon ágának, mely az atomok elhelyezkedését a térben vizsgálja. Tanúlmányai egy részét Párisban végezte; két évvel ezelőtt Rotterdamban ünnepélyesen megülték doktori felavatása 25-ik évi fordulóját.

Az orvosi dijat Behring kapta, világhirű német bakteriologus, a ki a difteritisz elleni szérum fölfedezésével tett igen nagy szolgálatot az emberiségnek. Vele egy időben ugyanolyan eredményre jutott a franczia Ronx is és a párisi akadémia ezt a fölfedezést már régebben 100,000 frankos dijával jutalmazta, melyet a két tudós között osztottak meg. Behring 1854-ben született, 1895-ig a hallei egyetem tanára volt, jelenleg pedig a marburgi egyetemen