A budapesti Uránia Szinházban április 3-ikán este, mikor a közönség már összegyűlt a nézőhelyen, tűz ütött ki a szinház mellékhelyiségében, a laboratoriumban. Ekkor este dr. Erődi Bélának „Jézus élete a szentföldön” czimű darabját készűltek bemutatni.

Néhány perczczel az előadás előtt a jelen volt rendőrtiszt tudtul adta a közönségnek, hogy az előadást nem lehet megtartani. Nincs veszedelem, de a közönség legyen szíves távozni. A közönség el is hagyta a szinházat.

A szinház elé ekkor már megérkeztek a tüzoltók is. A tűz a nézőhelytől távol eső udvari helyiségben támadt, a hol egy asztalon a villamos lámpa felrobbant, meggyujtotta a közelben volt papirosokat és gyorsan terjedt.

A kár jelentékeny, mert sok értékes műszaki fölszerelés, a mozgó fényképek bemutatásához való fölvételek megsemmisűltek. Pekár Gyulának és Kern Aurélnak a „Táncz” czímű darabjához készűlt fölvételek is elpusztultak.

A tudományos szinház vezetői Molnár Viktor miniszteri tanácsos és Szana Tamás igazgató a szinház személyzetével együtt szomorúan nézték a pusztulást. A tüzoltók hamar elnyomták a veszedelmet, mely több ezer korona kárral sujtja a szinházat.

A vizsgálat úgy találta, hogy a falba alkalmazott izzólámpának sugárzó melegétől fogott tüzet valami közelében heverő, könynyen gyúló tárgy, esetleg épen egy darabja annak a mozgófénykép-szalagnak, a mely czelulózéból készülvén, mint a megejtett próba is igazolta, már 60 fokos hőségnél két percz alatt lobot vet. A mozgófényképek szalagjai 35,000 koronát értek, s ezek legnagyobb része elégett.

A tűz az épületben csak 240 korona kárt okozott, a kész lemezekben pedig 32,000 koronát. A szinházat a részvénytársaság 70,000 koronára biztositotta, abban az összegben azonban bele foglalvák a szinpad, a nézőtér és a teljes bútorzat. A mozgógénykép-szallagok a biztositás felvételekor csupán 10,000 koronával szerepeltek, azóta azonban a készlet megnagyobbodott. Az előadásokat másnap már ujra folytatták.