A peronoszpora elleni permetezés tudvalevőleg olyan folyadékkal történik, a melynek rézgálicz a főalkotó része. Már pedig minden rézvegyülék mérges. Miért is a permetezett szőlő élvezeténél bizonyos óvatossági rendszabályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A szőlő gyümölcse pedig korántsem veszedelmes. Mert a szőlőszemeken, ha ugyan nem későn permeteztünk, igen kevés a réz, a mi már alig lehet ártalmas, bár ezért tanácsos s fürtöket evés előtt vizben megöblögetni. A bor pedig még kevésbé veszedelmes, mert hiszen a szőlőhéjakra tapadt réz a must kiforrása után leülepszik a seprő közé.

Jóval veszedelmesebb lehet azonban a szőlőlevél, melyet a háztartásban többféle czélra szoktak használni. Igy pl. vajcsomagoláshoz, ugorka savanyitáshoz, ételekhez, stb. Sok helyen pedig a leveleket marhával etetik fel.

Tehát ez esetekben szükséges nagyon az óvatosság. Mert hiszen a permetező folyadék nagy része a leveleket éri és azokon odatapadva állandóan megmarad s pedig, kivált ha a permetelés tökéletlen volt, néha nagy mennyiségben.

Ennélfogva az élelmi szereket, különösen a vajat, a mint szokás, nem szabad a megpermetezett szőlőlevelekbe betakarni, hogy ezekről a rézgálicz ne kerüljön az élelmiszerekbe.

Mennyire igazolt az óvatosság, gondosság a megpermetezett szőlőlevelek használatánál, bizonyitja egy eset, a mikor egy cseléd, a kire az ugorka besavanyitása bízva volt, mihez szőlőlevelet is használnak, nem gondolván a rézgálicz mérges voltára, a leveleket nagyjából megölitve tette az ugorkás edénybe: és mindenki, a ki abból az ugorkából evett, rosszul lett, a mit az orvos a rézgáliczos szőlőleveleknek tulajdonitott. Az ugorka besavanyitására is tehát csak tisztára lemosott leveleket szabad használni.