Khinába egész váratlanul nagy fordulat következett be. Oroszország és az amerikai Egyesült Államok hirtelen kijelentették, hogy ők békét kívánnak Khinában, fölhívták tehát a többi hatalmat is, hogy kezdjék meg az alkudozásokat, s ürítsék ki Pekinget, hogy a khinai császári család visszatérhessen.

Minden arra mutat, hogy Oroszország és Amerika öszeköttetésben van a császári családdal. A két állam föllépése a békekötés érdelében nagy meglepetést szerzett, kivált Németországban, mely hosszan tartó háborura készült és nagy szertartások közt küldte el legelső vezérét, Walderseet a messze világrészbe. Most már akár félbeszakíthatja utját.

Az orosz követ már parancsot kapott, hogy hagyja el Pekinget és menje Tien-Czinbe. A pekingi orosz csapatok is parancsot kaptak, hogy a várost hagyják el. Már pedig a szövetséges csapatok jelentékeny része orosz és japán. A japánoknak az eseményekből nagy szerep jutott s ez okozta, hogy Oroszország sürgősnek találta a békét. Japán nagy sietséggel vitte csapatait Khinába, a győzelmekben fő része volt. De Oroszország már régen féltékeny a japánokra, s a Japán és Khinai közt lefolyt háboruban is főleg Oroszország akadályozta meg, hogy Japán nem tarthatta meg a hozzá közel eső Korea tartományt. Most a japánok néhány nap előtt hirtelen csapatokat szállítottak Amojba is, mely a japánok birtokában levő Formosa szigettel szemközt fekszik. A japánok azt mondják, hogy Amojban a khinaiak felgyujtották a japán templomot, lázadás ütött ki, azért küldtek oda katonaságot, hogy a lázadást elnyomják.

Oroszország egyetértve Amerikával, mely kezdet óta tartózkodón viselte magát, egész váratlanul kitüzte a béke lobogóját.
Hogy azonban a többi szövetséges hatalmak mit fognak szólni a dologhoz, s hány indul Oroszország nyomán, hány nem, azt most még nem tudhatni, de a legközelebbi jövő majd megmutatja ezt is s kitünik, hogy Oroszország kezdeményezése javára lesz-e a békének, vagy még jobban összebonyolitja a dolgot?

Eddig az látszik, hogy Németország, de különösen az angolok vannak az orosz javaslat ellen.
A német kormánynyal összeköttetésben levő lapok hangja mutatja, hogy Oroszország nagy békülékenysége mily meglepetést okozott a német kormánynál. Londonban meg vannak róla győzödve, hogy Oroszországnak elhatározása, hogy csapatait a többi hatalmasság elhatározására való tekintet nélkül kivonja Khinából, nagyon alkalmas arra, hogy igen sulyos válságot idézzen föl.

Az orosz javaslat elfogadását Németországban csak szégyennek tartják, míg Londonban borzasztó kárnak, mert ezzel Anglia kiesik egész Khinából. Az angol lapok rendkívül el vannak keseredve Oroszország ellen. Hirlik, hogy Németország már állást foglalt az orosz javaslat ellen, de a pétervári ajánlatra csak akkor fog válaszolni, ha már valamennyi kormány felelt.