Az oroszoknak nincs külön épületük a "Nemzetek utczájá"-ban. Ezt a hiányt azonban csaknem teljesen pótolja a Trocadéro-palota környékén álló "Orosz birodalmi végvidékek palotája" czímű épület, vagyis inkább épület-tömb, mely Khina és a németalföldi szigetek kiállításai között a Trocadéro-palota kertjében elhelyezett gyarmati kiállítás kiegészítőjeűl szerepel, valóságban azonban az egész orosz birodalmat mutatja be, habár különös tekintettel mindenben az ázsiai orosz tartományokban lakó félvad népekre.

Az orosz palota mindenben nemzeti jellegű. Különböző nagyságú tornyok, aranyozott kétfejű sasok s tarka-barka czifrázatok láthatók rajta mindenütt s az egész épülettömb igen hasonlít a moszkvai Kreml híres templomaihoz, bár itt nincsenek meg a tornyokat jellemző hagymaalakú kidudorodások s az aranyozás is sokkal kevesebb, mint a 400 templomú Moszkva tornyain és templomfedélzetein.

A csarnok belsejében a legérdekesebb rész az orosz falu mintája, kevés, de jellemző épületekkel. A falu legkiválóbb épülete a fatemplom, az Oroszország éjszaki részén még gyakori régi templomok másolata. A templomban az orthodox orosz egyházi szertertásnál használt tárgyak gyűjteménye van kiállítva, nem egy igen értékes, drágakövekkel kirakott szentképpel.

Az európai nagyhatalmak közül egyiknek sincs saját európai területén oly sok érdekes néprajzi anyaga, mint a nagy orosz birodalomnak, s a mellett Szibéria és Közép-Ázsia területén is a legkülönbözőbb népelemek csoportosúlnak. Sinkovics Páter orosz útazó az Amur vidékéről hozott magával egy érdekes regét, mely szerint Mihály arkangyal, midőn a világ teremtésekor küldetéséből visszatért, a zsákjában maradt állat- és növénymagvakat Isten parancsára az Amur vidékén szórta szét s ezért itt mindenféléből van valami. Ez a rege élénken jellemzi Kelet-Szibéria tenyészetének nagy változtosságát.

Szibériának és Közép-Ázsiának itt nagy szerep jut. Legelőször a palota baloldalán nagy szibériai vasútra vonatkozó tárgyak, majd egy külön pavillonban czári uradalmak terményei vannak bemutatva köztük a nagy terem közepén egy óriási bölény, melyet maga a czár lőtt. A középázsiai török és mongol népeknél nagyon érdekesek a népies munkákból, különösen híres turkesztáni szövetekből és érczművekből kiállított gyűjtemények.

Érdeklődést keltő a bokhari emir mesés értékű kincseinek gyűjteménye. A szibériai termekben feltünő a vidravadászó társaság kiállítása mesésen gazdag prém-gyűjteménynyel s e mellett számos jellemző képpel, melyek különböző állatok vadászatát mutatja be, részben a köznép kezdetleges eszközeivel.

A legészakibb vidék népéletéből is főkép a vadászat és a halászat van bemutatva. Az iramszarvas, jegesmedve, fóka kitömött alakjai mellett látjuk a tunguzokat, szamojédokat s más őseredeti népek képviselőit, kezdetleges öltözeteikben és kezdetleges eszközeikkel, különböző változatokban. Külön teremben vannak elhelyezve a szibériai pogányok egyházi eszközei, ezek közt a Buddha-szobrok gyűjteménye.

Az orthodox templom s a középázsiai mohammedán gyűjtemény után ez a helyiség mutatja leginkább, hogy az egységes Orosz birodalomban menynyi különböző vallásfelekezet van. Mindezeken kívül vannak itt még mammuth-csontvázak (Szibéria nagy hírű különlegességei), sarkvidéki csónakok, halászeszközök és számos más érdekes nézni való. Az orosz kiállítás tehát minden tekintetben gazdag s a párisi kiállítás látogatója, ha elég ideje és türelme van, Oroszországról eléggé jó képet alkothat magának a gyűjtemények tanulmányozásával.