A szellemi tudományok emberei gyakran sajnálattal állapítják meg, hogy az olvasóközönség érdeklődése újabban inkább a természettudományok felé fordul. Korábban főként a bölcsészet és a történelem ragadta meg az embereket, ma lehámlott a természettudományokról a „száraz” jelző s például a kitűnően szerkesztett Természettudományi Közlöny egyik legelterjedtebb nyomdaterméke Magyarországnak.

E téren legjobban növeli a közérdeklődést a könnyed, művészi előadás, aminek különös frissességet adhat ráadásul az, ha az író olyant ad elő, amit közvetlen szemlélésből ismer. A műszavakkal dobálódzó és adathalmazban vájkáló, szakszerűsködő szobatudós hamar készen van a tudományok úgynevezett népszerűsítésének lenézésével. Az olvasóközönségnek, természetesen, más a felfogása. Ez magyarázza meg azt, hogy Alfred Eduard Brehm-nek, a nagy német zoológusnak, munkája a legkülönbözőbb nyelveken mindig újabb és újabb kiadásokban jelenik meg.

A siker titka az, hogy többnyire saját szemével látta, amit leírt és mesterien, kristálytisztán tudta előadni mondanivalóját. Ez az újabb kiadás is kétségtelenül sok gyönyörűséget szerez majd azoknak, akik a természettudományok iránt érdeklődnek és hozzá fog járulni az állattani ismeretek terjesztéséhez. Az ilyen könyv valósággal iskolánkívüli népművelési munkát végez.

Az Állatok világa jelen magyar kiadása a német negyedik, tehát legújabb kiadás után készült, annak az elvnek szemmeltartásával, melyet Méhely Lajos, a régi magyar kiadás megindítója és első szerkesztője oly klasszikusan fejezett ki előszavában:

„A magyar Brehm nem lehet a német eredetinek egyszerű fordítása, …ki kellett küszöbölnünk a német eredetinek mindazon vonatkozásait, melyek a magyar észjárást és érzelemvilágot hidegen hagyják. A műbe bele kellett vinnünk az eredeti magyar megfigyelések kincsét és föl kellett ölelnünk a magyar fauna jellemző alakjait…”

Ez elv szerint készült az új magyar Brehm is, kiegészítve az új felfedezések és megfigyelések egész sorával, teljessé téve nemcsak a magyar fauna részletes ismertetésével, hanem a gazdasági állattan fontos elemeivel s a tudomány haladásának olyan eredményeivel, amelyek a német kiadásban hiányzanak. Ez a magyar Brehm tehát nemcsak magyarságával tér el a némettől, hanem azzal is, hogy teljesebb és gazdagabb nála, mintha csak a nagy műnek ötödik kiadása lenne.

Ezért az eredményért elsősorban a magyar zoológusoknak azt a táborát illeti köszönet és elismerés, amely a nagy művet munkálta. Ámde köszönetet kell mondanunk a mű német kiadójának, a lipcsei Bibliographisches Institutnak, a régi magyar Brehm kiadójának, a Légrády Testvéreknek, az American Museum of Natural History-nak, akik nagy előzékenységgel mozdították elő a magyar kiadás ügyét, valamint mindazoknak a magyar iparvállalatoknak, amelyek a nagy és szép mű létrehozásában közreműködtek.