A századforduló időszaka nemcsak a nagy találmányok, hanem a nagy tudományos expedíciók kora is. Annak idején, a "vándorlások hajnalán" elsősorban a földrajzi felfedezések szándéka vezette a kutatókat, igazolni vagy cáfolni akarták a geológiai és filozófiai elméleteket - és persze ne feledkezzünk meg az újabb és újabb földek birtoklásának vágyáról sem!

De mi motiválta a századforduló kutatóit? A 19. század tudományos eredményeinek köszönhetően az emberi szellem ki- és elszabadult; hinni kezdtünk abban, hogy saját kezünkbe vehetjük sorsunk irányítását, napvilágra hozhatjuk a természet összes titkát és birtokba vehetjük az egész bolygót. A közlekedés egyre könnyebbé és biztonságosabbá vált és minden technikai lehetőség adott volt az egyre újabb és újabb területek meghódításához.

A kitágult horizontba immár "belefértek" az ősi és az ún. "primitív" kultúrák, méghozzá új nézőpontból: a polgárosodó társadalom ráébredt arra, hogy bármennyire civilizált és kultúrált, mégsem léphet ki saját árnyékából. Ahogy annak idején Galilei, Kepler és Kopernikusz azzal sokkolt bennünket, hogy mégsem a Föld (és ezzel az ember) a világ közepe, most Darwin döbbentett rá, hogy nem "készen teremtettünk", Freud pedig előcsalogatta a bennünk élő állatit és ősien közöst, vagyis az archetipikust.

A "gyökerek" után való buzgó kutatás összekapcsolódott a tudományos érdeklődés más területeivel és a tudományos expedíciók soha nem látott hullámát indította el. 1900-ban például Hedin Tibetbe ment, Stein Aurél Belső-Ásziába, Nordenskjöld és Peary - egymástól függetlenül - Grönlandra. A Déli sarkvidékről most jött haza az Antarctic cirkáló, Nensen oceanográfiai vizsgálatokat végzett, Von Steinen az óceániai szigeteket járta, Johnston Közép-Afrikában zoológiai kutatásokat folytatott. Amadeo és Svedrup - külön - külön - az Északi-sarkvidékre utazott, Filchner a Pamír csúcsait igyekezett meghódítani és Borchgrevink elsőnek töltötte a telet a déli kontinensen...

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nemzetközi élettér szűkülése miatt ezek az expedíciók egyre inkább magukon viselték a nemzetek közötti vetélkedés bélyegét is és a felfedezésekben igykeztek egymást túlszárnyalni - ami ugyan rontotta az együttműködés esélyeit, ugynakkor pezsdítően hatott a tudományra.