Az angol flotta Fiumében
A Közép-tengeren levő angol hajóraj koronkint gyakorlatképen nagyobb kirándulásokat tesz franczia, olasz és osztrák-magyar kikötőkbe. Most ismét osztrák- magyar látogatásra került a sor. Az mult héten negyven angol hadihajó állt meg Trieszt előtt s fogadta hat nagy pánczélos hajó és torpedó-raj az osztrák-magyar hadi tengerészetből, aztán rendeztek a városban és az angol tengernagy hajóján ünnepélyeket.
Szép figyelem volt az angoloktól, hogy Triesztből eljöttek látogatóba az egyetlen magyar kikötőbe, Fiuméba is, a hol egyébiránt az angol flotta nem most tett először látogatást. A magyar kikötő fölkeresésével az angolok kifejezést adtak Magyarország állami elismerésének, a mit az ottani ünnepélyeken történt nyilatkozatokban is kiemeltek. Fiuméba az angol hajórajnak csak egy része ment el, tizennégy nagy hajó. A házigazda gróf Szapáry László kormányzó volt, aki a városi ünnepélyekről és az angol legénység megvendégeléséről gondoskodott.
Julius 14-ikére Fiume kikötőjét feldíszitették, s a hajók is felvonták lobogóikat. Délután két óra mult, mikor a távolban feltüntek az angol hajók, melyek nagy félkörben közeledtek, a fiumei kikötőből sok kisebb gőzös ment eléjök. A nyolcz nagy csatahajó és hat kisebb hajó, a mint a kikötő előtt elhelyezkedett, 21 üdvözlő ágyulövést tett. Az üdvözlést a tengerészeti akadémia előtt felállított ágyuk viszonozták. Beresford angol tengernagy csónakra szállva negyedóra alatt megérkezett Fiuméba, a hol a katonai zenekar az angol himnuszszal fogadta, a tömeg pedig olaszul, horvátul és magyarul éljenzett. A tengernagy kocsiba ült és felhajtott a kormányzói palotába, hol gróf Szapáry László melegen üdvözölte az angol hajóhad parancsnokát.
Julius 15-ikén volt a népünnep, az angol matrózok megvendégelése a fiumei szép nyilvános kertben, a Giardinoban. Az angol flotta legénysége, mely körülbelül hatezer ember, tarka egyenruhával megtöltötte az utczákat. Este nyolcz órakor Szapáry gróf kormányzó az angol tisztek tiszteletére lakomát adott, a melyre meghívta a fiumeni előkelőségeket is. A negyedik fogásnál fölemelkedett Szapáry gróf kormányzó és felköszöntőt mondott angol nyelven: Az angol és magyar nemzet között fönnálló rokonérzésről, mely az utóbbi századok folyamán gyakran jutott kifejezésre. Anglia és Magyarország joggal nevezhető a két legalkotmányosabb országnak, mondhatni talán, hogy a legrégibb alkotmánynyal bírnak. Ez a két nemzet ugyanazzal a hódolattal, ugyanazzal a hü szeretettel ragaszkodik uralkodóihoz, kikre, mint a világ legbölcsebb fejedelmeire tekint föl. Viktória királynőt éltette.
A kormányzó beszéde után a zenekar rázendített az angol himnuszra, a melyet állva hallgattak meg. Aztán fölemelkedett Beresford lord admirális és ezeket mondotta:
*Teljesen egyetért a kormányzóval abban, hogy a magyarok és az angolok közt sok a rokonérzés és hogy ennek alapja a két uralkodó rokontulajdonságaiban van. A népek élete hasonlatos az egyének életéhez s mint ebben, ugy a népek életében is vannak néha zavarok. Igy van ez most az angolok életében is, de ő reméli, hogy az angolok e mostani zavarból minden idegen segítség nélkül ki fognak gázolni. Hangoztatja, hogy neki , mint ir embernek, föltünik a magyar és ir nemzet közt mutatkozo számos rokontulajdonság, igy: mindketten szeretik a lovakat, a sportot, a szabadságot és az ősi törvényeket és ez okozza, hogy ő itt, Magyarországon mintegy itthon érzi magát. Ezután Ferencz József király éltette.
Julius 16-án angolok adtak lakomát és bált hajóikon, melyeket magyar zászlókkal díszitettek, a fedélzeteken is mindenütt magyar zászlót és czímert lehetett látni. Az ebéden az első felköszöntőt Beresford lord a magyar királyra mondta s a hajó zenekara a magyar himnuszt játszotta, s ágyuk szóltak. Ezután Dragoni Alfonz tábornok megemlékezvén azokról az időkről, midőn az osztrák- magyar hajóhad és katonaság együtt müködött az angol katonasággal, éltette Anglia hadseregét és fiottáját. Beresford lord köszönetét fejezte ki és biztosította Magyarország jelenlevő polgárait, hogy a fiumei fogadtatás még bensőbbé és melegebbé tette a rokonszenvet és köteléket, mely Angliát a magyar nemzethez régóta füzi. Különösen hálás gróf Szapáry iránt, ki oly vendégszeretetet tanusított a közlegénység iránt is, Anglia e kitüntetést és gyöngéd figyelmet soha elfeledni nem fogja. Élteti a lovagias, vendégszerető és nagylelkü magyar nemzetet.
A társaság viharos lelkesedéssel fogadta a felköszöntőt, a zenekar ismét rázendített Kölcsey *Himnus*-ára. Gróf Szapáry megköszönte az elismerést.
Julius 17-ikén az angol konzul Abbáziában villás reggelit adott; délután hajóverseny volt, este 10 órakkor estély a kormányzónál.
Julius 18-án fogadás és bál a tengernagyi hajón; 19-én angol flotta ünnepélyes bucsuja.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!