Rendszerint három ember van ezekben a falvakban, a ki nem tud magyarul: a pap (többnyire német, vagy olasz misszionárius barát), a jegyző és a tanító. Amikor a gyermek az iskolába kerül, alig tud egy hangot oláhul, mikor pedig kikerűl, már szavaik egyharmada oláh.

Az hogy ruhájuk oláhos még nem nagy hiba, viseletük azonban még is eltér az oláhokétól, anynyira, hogy nem lehet őket egymással összetéveszteni. A férfiak vállán elomló hoszszú haj, a gagya (gatya), a széles öv, vagy az aszszonyok katrinczája ( a szoknya helyett használt ruhadarab, a melyet egyszerűen derekuk köré csavarnak és kötnek) a szoknya, a hogy a darócz télikabátot nevezik oláhosan, még nem bántana bennünket. De ezek alatt az idegen ruhák alatt a test sem olyan igazán magyar már.

A csángók mind jómódú emberek. Még a legszegényebbet sem igazán nevezhetjük szegénynek, mert annak is terem anynyi szőlője, hogy nem jár koldulni. Nincsen csángó koldus. Jómoduk folytán nem szorultak a kukoriczára, és mamaliga nélkül mégis szomorú az életük. Nagyobb baj, hogy erkölcseik is oda simultak az oláh erkölcsökhöz.

Nagy, szálas, izmos embereknek véltem őket és csenevész, vézna sokszor alacsony legényeket találtam, a kik már tizennyolc éves korukban házasodtak. A leányok tizennégy éves korukban pirúlás nélkül nevezik meg szeretőjüket. A csángók házai nem olyan tiszták, mint a mi alföldi magyar népünk házai, a vendégszeretetük azonban tiszta magyar.

Eleinte bizalmatlanul fogadják az idegent. De mikor egy kicsit elbeszélgettem velük, olyan figyelmesen hallgattak, úgy körülvettek, kérdezgettek, hogy bizony beleizzadtam a feleletekbe. Hoztak fel bort, mert vizet - mint mondták - Moldvában rendszerint csak a halak isznak, meg az oláhok, a kiket ők nemigen szeretnek.

Költészetük, a mi van már csak nem teljesen oláh, és csak nagy nehezen, hoszszas kérés és rimánkodás után mondtak el egy pár igazi csángó dalt és néhány székely nótát. Sokszor, mikor magyarul énekelnek, már csak dúdolgatnak, de a dal szövegét nem értik. Bogdánfalván például vasárnapi napon voltam, és ott dalolt nekem egy pár leány nótákat.

Dallamuk nem volt felvételre érdemes. Iskoláik a csángóknak eddigelé egyáltalában nem voltak. Most építgetnek. Klézsén Kárpáti páter csinált. Az oláh kormány természetesen nem magyar iskolákat állít. A gyermekek oláh iskolákban tanulnak, s felnőve oláh katonák lesznek, a hol sokat megsimogatja hátukat a puskatus, ha nem értik meg a kommandót. De azért nem vágynak el mihozzánk.

A csángók lassan-lassan teljesen elfelejtik nyelvünket. Sok idő beletelik ugyan, de végre is csak az oláhban fönmaradó sok magyar vendégszó fogja hirdetni a moldvai csángók emlékét.