Sokan elbizonytalanodnak, ha Liszt Ferenc nemzetiségéről esik szó. Vannak, akik magyarnak gondolják, mások német zeneszerzőnek ismerik .Mi az igazság? Valahol félúton, hiszen apja magyar, anyja osztrák származású volt. Ő maga pedig csodagyerek-virtuózként kápráztatta el a főúri szalonokat Európa szerte.

Később is kiterjedt európai kapcsolatai voltak. Salieritől a zeneszerzést tanulta, zongorajátékát Paganini hegedűjátékától ösztönözve fejlesztette magas fokra.
Első felesége párizsi nő, majd Kijevben ismeri meg Carolyne (Ivanovska) Sayn Wittgenstein hercegnőt, akit majdnem feleségül is vett Rómában, de mégsem. Weimárban tanított, számos növendéke volt Európa minden részéből. Jó barátja volt Wagner, egy szóval igazi világpolgár!

Most nézzük a zeneszerző életének magyar vonatkozásait!
Először is négy magyar főúr, miután gyermekként játszani hallotta ösztöndíjat biztosít a számára a zenetanulásra.Az 1838-as nagy árvíz idején több hangversenyt is ad a károsultak megsegítésére. Majd őt kérik fel 1867-ben a koronázási ünnepi mise megírására. (Missa Coronationalis). Később Róma Weimar és Pest között osztja meg idejét, majd megkapja a magyar királyi tanácsos címet.

1873-ban az ötvenéves művészi jubileuma tiszteletére ünnepségsorozatot rendeznek Pesten. Jelentős szerepe volt a Zeneakadémia létrejöttében és európai hírnevének megteremtésében. Az Akadémia elnökeként részt vesz a művészképzésben. Számos művét ihlették irodalmi, művészeti, mitológiai témák: Faust -Symphonie, Dante-Symphonie.
Az esztergomi bazilika felszentelésére írta a Missa Solemnist,legjelentősebb liturgikus művét. Egyik utolsó zongoraműve a Magyar történelmi arcképek, amely tiszteletadás a nagy magyaroknak: (Széchenyi, Vörösmarty, Petőfi, Deák, Eötvös József ) Vörösmarty verssel tisztelte meg a híres zeneszerzőt.