A téli idő, mikor megcsappan a kereset és nem is minden bokor ad szállást, mindig lopások, betörések, rablógyilkosságok ideje kisebb nagyobb mértékben.

De már nagyon régen volt a közbiztonság annyira megrendülve országszerte, mint most. A kisebb lopásokat, aprómarha elszedését, kamara és kémény ürítést, a házifal kiásását a mindennapi események közé sorolják.

Megdöbbentő azonban a rablások, utonállások, vérengzések és gyilkolások nagy száma, melyek oly sűrűn fordulnak elő az ország legkülönbözőbb részein, hogy ugyszólva minden napra esik egy gonosztett.

A munka hiánya, az általános szegénység mindig bűnöket szül, de csak a lelki romlottság mellett. Megdöbbent hát mindenkit a sok véres esemény, mely egymást követi. Csak egy példát ragadjunk ki a rengeteg közül.

A hajdumegyei Földes népes községben meggyilkolták lakásán Antos Gáborné öreg özvegy asszonyt. Este, mikor olvasott, törtek be hozzá, éles késsel nyakszirten lőtték ugy, hogy nyomban meghalt. Ládáját feltörték és nyolcz forintot raboltak el belőle.

Az asszony 64 éves volt. A gyilkosság előtt fia és veje a szpmszédba mentek át beszélgetni, s ez alatt történt a rablógyilkosság. A gyilkos pedig épen a fiu volt, Antos Gyula, a kinek házasságát anyja ellenezte. Ezért ölte meg anyját az elvetemült fiu, a rablást pedig félrevezetésül követte el.