A dél-afrikai háboruban igen fontos szerep jutott a gyarmati angol csendőrségnek, mert ezek ismervén a vidéket, vezetőkül szolgáltak a katonaságnak, de azonkivül az előörsi csatározásokban is részt vettek s nagyon sok el is esett közülök.

Ezek a csendőrök különben épen ugy válogatott emberekből vannak szerezve, mint a rendes csapatok, fegyverzetük is hasonló, csak ruházatuk különbözik, főkép pedig kalapjukról ismerhetők fel, a melynek a karimája féloldalról fel van csapva.

Három ilyen gyarmati csendőr rajzát mutatjuk most be, a kik közül a jobb felől ülő alak magyar ember: Kéméndy Elemér, Kéméndy Jenő ismert festőművészünk öcscse.

Kéméndy Elemér ezelőtt nyolcz évvel hagyta el Európát, hogy utazási vágyának eleget tegyen. Dél-Afrikába hajózott s miután sok veszedelmes kalandon ment keresztül, Fokvárosba jutott.

Ekkor még egy szót se tudván angolul, egy ideig szobafestésből tartotta fenn magát; majd a gyarmatokat felmérő angol mérnökökhöz került, kik, mint térképrajzolót alkalmazták. Három évig járt össze-vissza a gyarmatokban, miközben alkalma nyílt több tartományt alaposan megismerni.

Sokoldalú ügyességéről, használhatóságáról csakhamar széles körben ismeretessé lett. Ezért aztán később a nagyobb kirándulásokra, vadászatokra induló angolok szívesen vitték magukkal vezetőül, mely alkalmakkor még jobban megismerte Dél-Afrikát.

Majd fel is szólították, hogy lépjen be a natali csendőrségbe, a hol helyismereteinek nagy hasznát vehetik. Ezóta csakugyan ott szolgál s ilyen minőségben az angolokkal a boer háborúban is sok része volt.

Számos veszedelmes hadi kalandon ment végbe, igy többek közt egy éjjel az angolok boeroknak nézték s rá lövöldözve meg is sebesítették. De sebeiből kigyógyulva ismét részt vett a háború minden veszedelmében, miközben vidámsága, ügyessége miatt sok izben kitünt.

Kéméndy valószínüleg az egyetlen magyar, ki az angolok oldalán harczolt, míg a boerok táborában számos hazánkfia szerzett ujabb hirt a magyar vitézségnek.