Eredetileg kereskedéssel foglalkozott: Pécs központjában egy rövidárut, porcelánt, üvegholmikat, csillárokat, bútorokat és szőnyegeket árusító üzletet tartott fenn.

Azt a kis kőedény-üzemet, amelyből a jelenlegi világhírű gyár kifejlődött, testvérétől vette át 1863-ban. Ettől kezdve minden mást ennek rendelt alá. Üzletét eladta, más vállalkozásainak hasznát is itt fektette be.

A pécsi üzemben, ahol folyamatosan az újítás lehetőségeit kutatták, olyan anyagokat fejlesztettek ki, amelyek tartósságukra, ellenállóképességükre és szépségükre nézve egyaránt egyedülállóak voltak. A gyár rendszeres résztvevője volt a hazai- és a világkiállításoknak is, ezek révén fontos tapasztalatokhoz és jelentős megrendelésekhez jutottak.

A luxusporcelánok mellett gyártanak épületdíszeket is, valamint ipari porcelánokat, például szigetelőket a Ganz-gyár számára. Ez az előítéletek nélküli sokoldalúság nagyban hozzájárult a gyár sikeréhez.

Zsolnay Vilmos a magyar ipart megteremtő egyéniségek közé, a gyáralapító nemzedékhez tartozott, akinek tevékenysége hosszú időn át megkerülhetetlen maradt a porcelániparban.