A politikai élet megélénkült fővárosunkban. A király is megérkezett Gödöllőre, hol körülbelül öt hétig fog tartózkodni: hetenként kétszer be fog jönni a fővárosba s kihallgatásokat tart a királyi palotában. Az országgyűlés két háza megkezdte működését.

Az első, mely tárgyalás alá került, a gazdatisztek jogviszonyait szabályozó törvényjavaslat, melybe általános érdekű az az intézkedés, hogy azok a legalább háromezer koronát fizető birtokosok, a kik állandóan nem laknak az országban, öt év mulva már csak okleveles, magyar állampolgárságu tiszteket alkalmazhatnak.

Ez pedig azért fontos, mert igy a jövőben majd nem alkalmazhatnak oly sok idegen nemzetből való gazdatisztet, kik nem egyszer ellenséges indulattal viseltetnek nemzetünk iránt s nyelvünk terjedésének is ellene voltak.

Egy másik, eléggé figyelemre méltó javaslatot is tárgyalt a képviselőház, mely a kereskedelmi utazókra az u. n. vigéczekre vonatkozik. Ennek az a czélja, hogy gátat vessen az osztrák gyárosok részéről Magyarországba küldetni szokott ügynökök nem ritkán csalárd üzelmeinek. Ezek az ügynökök seregesen lepik el az országot és nem ritkán kárositják a jóhiszemü, tájékozatlan vevőket, a hazai kisipart és kereskedést pedig selejtes áruczikkeik versenyével megbénitják.

Még ennél is nevezetesebb előterjesztés: az 1901-re szóló költségvetés s ezzel egyidőben az 1899. évi zárszámadás. Nem a legjobb hirek keringenek állami pénzügyeink állapotáról s ezekkel szemben a zárószámadás és a költségvetés némi megnyugvást nyújt.

Mert ha állami bevételeinknek évek óta tartó következetes emelkedése most már valamivel lassabban halad is előre, mint eddig, de visszaesésről egyelőre szó sem lehet. Mind az egyenes, mind a közvetett adóknál még a jövő évre is növekvő bevételeket irányoz elő a pénzügyminiszter és csakis az állami vasgyáraknál mutatkozik hét millió korona visszaesés a bevételekben, öt milliónyi csökkenés a kiadásokban.