Wilhelm Steinitz (Prága, 1836 - New York, 1900) világbajnok 1866-1894-ig.

A pozíciós játék alapjait tette le, ezzel a modern sakk megalapítójává vált. Kétségtelen, hogy Steinitz új fejezetet nyitott a sakk történelmében. Óvatossága, gazdaságosságra törekvő játékvezetése miatt szinte törvényszerű volt a korszak nagy támadóinak - Csigorinnak és Gunsbergnek - alulmaradása. Szemléletét, mely a jövőt hirdette, nem értékelte a kor, melyben élt.

A kor játékosai nem sok figyelmet szenteltek a gyalogoknak, az állás szerkezetének, ellentétben Steinitzzel, aki talán túlzottan sok figyelmet is szentelt rájuk.

Az első hivatalos világbajnokságon - 1886-ban New Yorkban, és St. Louisban - Steinitz 5 döntetlen mellett 10:5-re győzött a lengyel Johannes Hermann Zukertort ellen. Címét megvédte Isidor Gunsberggel, és kétszer Mihail Csigorinnal szemben is. Aztán 1894-ben a Lasker elleni világbajnoki döntőben vesztette el címét. Élete végén lelkileg összetört emberként vonult ideggyógyintézetbe, ahol 1900-ban meghalt.