A Pekingbe indult európai csapatok

Seymour angol tengernagy parancsnoksága alatt indulnak el az európai csapatok Tiencsinből, hogy Pekingbe menjenek. Ez a csapat 2000 főnyi. Alig hagyták el Tiemcsint, már a harmadik vasúti állomásnál, Jung-csun-nál a vasutat, hidakat elrombolva találták. Gyalog folytatták útjokat s junius 14-ikén elérkeztek Tiencsin és Peking között feleuton levő Langfangba s egyelőre ott maradtak. Egy japáni hajó junius 18-ikán azt a hírt vitte Csi-Fuba, hogy a nemzetközi csapatok, melyek Pekingbe indultak, nem birtak oda eljutni és visszatértek Tiencsinbe. Ezt az esetet más tudósítások is megerősítik.

A helyzet Tiencsinben
A hatalmak cselekvéséről Tiencsinből érkeznek a távirati tudósítások. Noha itt napról napra több európai katonaság gyűl össze a szomszédos lakui kikötőből, Tiencsinben is izgalmas napokat élnek, mert a város ki van téve a boxerek támadásának. Junius 15-ikén gyujtogatások és zavargások fordultak elő, különösen a város keleti részében, hol három angol és amerikai templomot és az idegenek sok házát felgyujtották. A távíróösszeköttetés, miután a távíró-oszlopokat is elégették, szintén megszakadt az ország belsejével.

Hírek Pekingből
Peking el van zárva a világtól. A legutolsó hírek junius 13-ikáról azt jelentették, hogy a nagyhatalmu külügyi tanácsot, a czungli-jáment a császárné újraszervezte s mindazokat a tagjait, a kik az idegenek ellen türelmesek, idegengyűlölőkkel pótolták.

Jelentették még, hogy Peking városán kívül khinai csapatok vannak, melyek elsánczolják magukat és az ágyuikat az angol és az amerikai követségre irányítják. A pekingi belga követség sorsa miatt nagyon aggódnak, mert a követség palotája teljesen külön áll. Ausztria és Magyarország tengerészkatonái őrizték a palotát.

Lehetséges, hogy a követség más hatalom követségén talált menedéket. További hír szerint Pekingben felgyujtották a katholikus székesegyházat. Egy nagy khinai sereg megszállva tartja Pekinget. A város kapui zárva vannak. A kapukat ágyukkal védik. Csung tábornok kijelentette, hogy az idegen csapatok nem fognak a szent város területére lépni. Az idegen követek junius 11-ikén ultimátumot intéztek a czungli-jemenhez, melyben a város kapuinak megnyitását követelték, de választ erre nem kaptak.

Nem egészen megbízható a Sanghajból junius 16-ikáról táviratozott eset, hogy 10,000 khinai katona a kik Peking előtt állottak elhagyta a zászlókat és a boxerekhez csatlakozott. Annak is hire járt, hogy a khinai kormány kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget az európai csapatokkal való esetleges összeütközésért.

Junius 14-én Pekingben nagy zavargások voltak. A város keleti részénben felgyujtották a legszebb épületek egyikét. Az idegeneknél szolgálatban lévő khinai keresztények közül néhány százat megöltek. Az idegeneket mind az idegen őrcsapatok védelme alá helyezték. Azt hiszik, európai embernek nem esett baja.

A Pekingben ujabban összpontositott khinai seregek 7000 - 12,000 emberből állnak. A boxerek bejárják a főváros utczáit és a czungli-jamen hivatalnokait váltságdíj reményében fogva tartják. A junius 14-én érkezett táviratok megerősitik, hogy Pekingben megtámadták az összes európai követségeket és hogy a támadás visszaverésénél az osztrák-magyar követség előtt fölállított osztrák-magyar Maxim-ágyu kitűnő szolgálatot tett. A támadók az ágyu pusztitó hatásától megijedve rémülve hátráltak. Azt hiszik, hogy a helyzet rendkívüli komolysága miatt az orosz sereg siettetni fogja előrenyomulását.