Nagy pánik a bécsi evezős egyletekben

1900 | Július

A magyar Evezős-Egyletek Szövetsége által rendezett evezős- verseny junius 24-én, d. u. 5 órakor folyt le a Dunán nagy érdeklődés mellett. Óriási közönség lepte el a partokat, a Margit hidat és a különleges czélra bérelt „Gizella” hajó zsúfolva volt a főváros legelőkelőbb közönségével.

A 9 versenyszámra összesen 9 egylet nevezett: 4 fővárosi, 2 vidéki és 3 bécsi. Nagy érdeklődés kisérte, különösen a Duna és Nemzeti szereplését, mert mind ketten egyenrangu angol trainert hozattak, Hardingot és Barryt.

A Nemzeti meg is felelt a várakozásoknak, a mennyiben 3 versenyt köztük a bajnokit, nyert, ellenben a Dunában csalódtunk. A junior- versenyben helyre sem jött, a palánkosban ki nem állt és másodosztályú négyesben csak óriási küzdelem után tudott fél méterrel győzni a M. A. C. csapata ellen, ezeknek elhibázott taktikája folytán.

A nap legérdekesebb versenye volt a junior-négyes, melyben mind a 6 nevezett csapat indult Favorit A Duna volt, azonban nagy meglepetésre a Normannen bécsi evezős-egylet győzött a M. A. C. csapata ellen. A hajón levő közönség azon hitben volt, hogy az athleták győztek és természetesen tomboló lelkesedéssel kisérte a versenyszám végét, csak utólag értesültek az ellenkezőről.

A regatta eredménye általában nagyon örvendetes, mert bizonyítja, hogy a fővárosi evezős-egyletek közül négyben versenyképes csapatok vannak, melyek a bécsiekkel szemben nemcsak hasonlóak, hanem jobbaknak is tekinthető.

A vasárnapi eredmény nagy pánikot idézett elő a bécsi egyletekben és rögtön utána lényeges változásokat tettek a csapatok összeállításánál és a csapatok utolsó trainingjüket már az uj összeállításban végezték bécsi hirek szerint.

Csak egy versenyben győztek a bécsiek, ezt is inkább a véletlennek köszönhetik, mint képességüknek. A versenyben ugyanis a 4 magyar egylet és a bécsi Pirat start után egymást akadályozta, Normannen ezalatt szabadon evezve nagy előny nyert. A M. A. C. csapata űzöbe vette, de a nagy előnyt nem tudta teljesen behozni és körülbelül 1/2 méterrel vesztette el a versenyt.

Ebböl az alkalomból helyenvalónak tartjuk azon kérdés felvetését, hogy előre legyen meghatározandó a versenyben résztvevő hajók számának maximuma, mert ily módon kikerülhető lenne az olyan zavaros helyzet, mint az említett versenynél előfordult.

Számos nevezés esetén előversenyeket kell rendezni, hiszen igy van ez a világ legklasszikusabb evezős versenyén, a Henley-regattán is, a hol párosával versenyeznek az ellenfelek és a selejtezés útján szorul mindinkább össze a verseny mezőnye, míg végül kikerül a győztes. Igaz ugyan, hogy látványosságnak szebb a nagy mezőny küzdelme, viszont azonban a kisebb mezőnyök eredménye sokkal reálisabb.

A részletes eredmény a következő :

I. Állami díj juniorok számára. (Vándordíj)
1. Normannen Bécs (Altham Pál, Rzabek F., Skeilan Ferencz, Kahalek F. Korm. Brauneis F. ) Idő 6 p. 6 mp.
2. M. A. C. csónakdája.
3. és a 4. Pirat és a Nemzeti holtversenyben.
5. Duna Bp. E.E.
1/2 méterrel nagy küzdelem után nyerte. Neptun feladta.

II. Bajnoki skiff-verseny.
1. Nemzeti H. E. Szandtner Béla 5 p. 10 mp.
2. M. A. C. csónakdája : Raics Lajos, Neptun Tóth Jenő feladta.
2 1/2 Hoszszal tetszés szerint nyerve.

III.Tiszai regatta szövetség dija.
1. Maros-Aradi Evezős-egylet. (Grob Jenő, Bojos János, Hady Antal, Dániel Péter, Korm. Jegessy Károly).
Idő 5p. 10mp.
2. Donauhort Bécs.
1 hoszszal nyerve.

VI. Skiffverseny juniorok részére.
1. Neptun Bp. E. E. Tóth Jenő 6 p. 2/5 mp.
2. Nemzeti H. E. Rákos Rezső.
3. Normannen Bécs, Krammel Rudolf.
2 hoszszal nyerve, 10 hoszszal harmadik.

V. Palánkos négyevezős verseny.
1. M. A. C. csónakdája ( Kortsák Ferencz, Ábray Zoltán, Lillits Milutin, Schmidt Rihárd, Korm. dr. Csupor József) Walkoverben.
A M. A. C. egymásután háromszor nyeri e versenyt.

VI. I. oszt. négyevezős verseny.
1. Nemzeti H. E. ( Szandtner Gyula, Fleischmann Ottó, Schwicker Richárd, Rumpelles János, korm. Ráth Béla). Idő 6p. 9 mp.

Megosztás:

Az evezés története

Pálinkás Judit

Kérdezhetné tőlünk Gróf Széchenyi István, a magyar evezős sport atyja. Egy gondolatát szeretném itt idézni:

„Milyen különös, hogy valamennyi cselekedetünkben bizonyos módszert alkalmazunk. De azt, hogyan éljünk, hogy testünket és lelkünket szerves egységben hogyan foglalkoztassuk, amelyeknek az összhangja tehet egyedül bennünket erős, nagy gazdagsággal bíró emberekké, hogy mind a kettőt hogyan kell ápolni, azt olyan kevesen értik…”

S vajon mit válaszolnánk neki? Először is megköszönnénk, hogy felfedezte és meghonosította nálunk a sportágat, majd elmeséltetnénk vele, hogyan is történt mindez!

Angliában felfigyelt a Temzén közlekedő bárkákra és nyolcevezős csónakokra. Nem késlekedett soká, s 1826-ban már Pozsonyban ringott a szigetországból rendelt evezős hajója. Az augusztusi országgyűlés szünetében bemutatta a hajót és evezős tudományát az ott ülésező honatyáknak. Nem kis csodálkozásukra!

S máris elkezdett formálódni a sportszerű evezés. Két ismerősével, John Barneby és Thomas Hallifax urakkal megtette az első hazai időmérős evezős túrát. A Bécs és Pozsony közötti távot, 3 óra 52 perc alatt teljesítették, amihez a gróf kétevezős hajóját, Louise-t használták, egy kormányossal.

1829-ben Angliában járt Wesselényi Miklóssal, és megnézte az első Oxford-Cambridge egyetemek közötti evezős regattát. (Ez a verseny, azóta is minden évben megrendezésre kerül, hisz az egész világ ezt tekinti a legklasszikusabb evezős versenynek.)

1830 nyarán tanulmányútra indult két kedves „hölgye” társaságában, ugyanis ekkor már tervei között szerepelt a Duna hajózhatóvá tétele. Desdemona nevű hajóján a Fekete-tenger felé vette útját, de magával vitte Juliettet, sportcsónakját is - a gróf űgy tűnik, minden hajóját hölgyekről nevezte el - s a táv nagy részét ezzel a hajóval tette meg.

1834-ben létrehozta a Csónakdát, mely a budai Duna-parton, a Lánchíd fölött volt kikötve. Ez lett az evezős élet központja. A dunai evezés nem volt azonban újszerű jelenség, hiszen a pest-budai révészek, hajósok addig is szerveztek már versenyeket a folyón.

Az 1860-as évektől nagy lendületet vett az evezős sport. 1861-ben megalakult az első magyar, a Budapesti Hajós Egylet, amelynek tagjai közé tartozott Széchenyi István is. Az egylet 1862-től Nemzeti Hajós Egylet néven működött tovább. A második magyar evezős egylet az 1862-ben alakult Pesti Evező és Vitorlázó Kör volt, melynek tagjai a polgári fiatalság köréből kerültek ki.

1863-ban megszervezték az első magyar evezős versenyt a Margitsziget alsó csúcsa és az Akadémia épülete között.
A sportág fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú esemény a Magyar Evezős Szövetség megalapítása 1892-ben. Két évvel később a Tiszai Regatta Szövetség versenyén már női versenyzők is indultak.

A kontinens első evezős klubját Hamburgban élő angolok alapították 1830-ban. 1836-ban létre jött az első német evezős klub, a Hamburger Ruder Club, majd sorra egymás után alakultak az evezős egyesületek a többi európai országban is. 1892-ben került sor a Nemzetközi Evezős Szövetség, a FISA megalapítására, s 1893-ban az első Európa-bajnokságra.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!