A magyar néven már is dicsőséget szerzett egy bajnokunk; Iványit, ugyanis a párisi vivók versenyében legjobbnak ismerték el, de kicsinyeskedő nemzeti hiuságból a francziák a világ vivói közt ötödik helyre helyezték. De a negyediknek helyezett Gregurics huszárkapitányt is magyarnak tudjuk, daczára közöshadseregbeli rangjának.

Most következnek majd az athleta versenyek, hol ismét remélhetünk pár győzelmet, ha ifjaink a hátralevő időt a legkomolyabb készülésre használják fel. Gondolják meg a kimenő versenyzők, hogy nevüknek a győztesek közé kerülésével hazafias érdemeket szereznek, és az egész ország hálával gondol fáradságukra és nevüket mindenütt dicsőséggel fogják emlegetni. Az igaz, hogy nagyon szeretnők, ha a német nevü magyar fiuk nevüket a versenyre magyarositanák, hogy ne gondolják őket osztrákoknak.

A versenyzők segélyezéséről nagylelküen gondoskodott az olympiai bizottság közbenjárására miniszterünk. Általában a legnagyobb elismerés illeti meg e bizottságot; a párisi versenynek előkészitésében oly fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, hogya várt sikernek egy része e bizottságnak lesz köszönhető.

Az ugró-, futó-, dobó-, uszó-versenyekben, azért is inkább számithatunk győzelemre, mert ott a versenyzők elsőségét nem lehet elvitatni, mint tették azt a vivásban. A tornázásban, bár jeles erőink vannak, nem igen remélhetünk első kitüntetést a német, franczia tornászokkal szemben.
A versenyzők nemzeti szineinknek hisszük, hogy dicsőséget szereznek. A nemzeti szin legyen is minden egyleti jelvény mellett a verseny-ruhákon.

A mi közönségünk áldozatkészsége a sport-dolgokban még csak ébredezik és igy a Párisba menő ifjak segélyezése főleg az állam és az egyletek terhére történik. Pedig az ily nemzetközi versenyekre akadhatna oly gazdag pártfogó, ki egy pár szegényebb sorsu versenyzőt kiküldene. Mert az állami egy-egy versenyzőre jutó pár száz korona segélyhez még ugyanannyit kell a versenyzőknek a magukából tenni, hogy a drága utat megtehessék.

Egyleteink sem oly gazdagok, hogy magukat nagyon megterhelhetnék, igy bizony csak a legjobb eredményt elért versenyzők mennek Párisba, holott mi sem biztosit, hogy az itthon másodiknak érkezett versenyző nem lenne-e első Párisban.