Dtum
Login with Facebookk
1900 | Július

A Pekingbe indult nemzetközi csapatok megmentése

A mult hó közepén Seymour angol tengernagy vezetése alatt 3000 fönyi nemzetközi csapat indult el Tien-Csinből Pekingbe, hogy az ottani követeknek és keresztényeknek oltalmat biztosítson.

 

De oda el nem juthatott. A vasutat csak rövid ideig használhatta, aztán a boxerekkel napról-napra viaskodni kényszerült. Nagy veszteségek is érték, ezért visszahuzodott Tien-Csin felé, napról-napra borzasztóbb helyzetben.

 

Junius 25-ikén sikerült neki jelenést küldeni, hogy csak tíz mérföldnyire van Tien-Csintől, mentsék meg, már 63 embere elesett, 200-nál több megsebesült s a betegek száma is nagy.

 

Tien-Csinből fölmentő csapatot küldtek Seymour segítségére és sikerült is a nemzetközi csapat megmentése, mely junnius 26.ikán meg is érkezett Tien-Csinbe. Négy orosz század Sirinszky alezredes vezetése alatt hozta vissza Seymour csapatait.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Japán és Kína
Szabó Zoltán

A két kelet-ázsiai magaskultúra viszonyában sokáig Kína volt a domináns fél. Ősibbnek, nagyobbnak és fejlettebbnek számított.

 

Japán – önmagában is nagy nép és ragyogó kultúra – a kínai civilizációt követendő mintának, igazodási pontnak tekintette. Kína pedig hajlamos volt Japánt is a civilizált „Középhez” képest meghatározott barbár perifériához sorolni.


A 19. század végére ez a helyzet alapvetően megváltozott. A lemaradó, gyenge, félgyarmati helyzetbe süllyedő Kína egy polgárosodó és modernizálódó, látványos gyorsasággal, gazdaságilag és katonailag is megerősödő Japán friss, agresszív imperializmusával találta magát szembe.

 

A két hatalom között az 1880-as évek óta éleződtek az ellentétek. A konkrét ütközési pont Korea volt. Az 1894-95-ös háborút Japán nyerte. Korea, Tajvan japán birtokká, Japán pedig gyarmatosító nagyhatalommá vált.

 

Az 1900-1901. évi boxerlázadás idején Japán már a gyarmatosító európai nagyhatalmak kórusában lépett fel. Ázsiai hatalmak szolidaritása helyett a Nyugathoz felzárkózó Japán és a „betegeskedő óriás” Kína ellenséges viszonya vált meghatározóvá – kb. 1880-tól egészen a második világháború végéig.

 

-y-n


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98