Német neheztelések a delegácziókban történtek miatt

1900 | Január

Berlinből azt jelentik, hogy Ugron Gábor beszéde kellemetlen hatást tett ott, és csodálkoznak, hogy Ugronnak senki nem válaszolt. A berlini lapok is elvárták volna, hogy gr. Glouchovszky külügyminiszter ne hagyja szó nélkül, hanem utaljon arra a szigorú magatartásra, melyet a német kormány tanúsít az uralkodóház ellenes osztrák tüntetések iránt.

A külügyminiszter mentségére azt hozzák föl, hogy nem tud magyarul, így azonnal nem is érthette Ugron vádjait. A csehek támadását azonban – írja egy berlini lap – Glouchovszky rögtön leszállíthatta volna a kellő mértékre.

Megosztás:

Hármas szövetség

Szabó Zoltán

1882-ben Németország, Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia hozta létre a hármas szövetséget.

Az aláíró felek vállalták, hogy egymás ellen nem viselnek háborút, külpolitikai kérdésekben konzultálnak, s ha valamelyiküket egy külső hatalom részéről támadás érné, jóindulatú semlegességet tanúsítanak. Bizonyos esetekben azonban a szövetség kölcsönös segítségnyújtási szerződéssé alakult át. Ha valamelyik fél két hatalommal keveredik háborúba, a szövetségesek teljes erejükkel támogatják. Ha Franciaország Német- vagy Olaszországot támadná meg, a két ország ebben az esetben egyetlen támadó esetén is egymás segítségére siet.

A hármas szövetségnek francia- és oroszellenes éle volt.

Anglia elleni háborúval ez a szövetségi rendszer nem számolt. A szövetséget az aláírók titokban tartották, ötévenként megújították. Az első megújításkor a szövetség tényét nyilvánosságra hozták, de annak tartalmát továbbra is homály fedte a nagyközönség és a külső hatalmak előtt. Később, az első világháborúban majd ez történik: Németország és a Monarchia egyidejűleg kényszerül háborúba Oroszországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. De ez már egy későbbi történet.

-y-n

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!