Január 25-ikén az a távirat érkezett Khinából Londonba, hogy Keang-Szü, a fiatal császár a halála előtt való nap egy rendeletet irt alá, a melyben Put -Szing herczeget, Tuano herczeg kilencz éves fiát rendeli utódjául.

Khinában nincs trónöröklési rend, hanem az uralkodó császár rendesen még életében kijelöli utódját a Mandzsu-család herczegei közül. A császári rendelet az uralkodó rossz egészségével magyarázta a trónörökös kinevezését és a lemondást.

Az eset nagy feltünést okozott Európában, mert Kvang-Szü császár már harmadfél év óta csak névleg uralkodott.

A valóságos fogoly volt a császári palotában, a hol az özvegy császárné, Czu-Hszi keritette kezébe az uralmat, s tulajdonképpen ő uralkodik. Egy kilenczéves gyermek kinevezésével szintén az ő uralkodása folytatódik. Főképp Angliában tett nagy hatást a változás, mert Czu- Hszi császárné pártja az angolok khinai befolyását akarja megtörni, s ezért Oroszországnak, Francziaországnak, Németországnak engedett befolyást. Anglia háborúja következtében Oroszország most nagyon mozgolódik Ázsiában . Egy hadsereget már oda vitt Afganisztán határához, a hol az angol és orosz ázsiai hatalom elválasztó vonala van s a hol a hatalomért az összeütközésnek is ki kell törni. Khinában is az orosz hatalom erőszakkal és fondorlatokkal nagy előnyöket szerzett.

Január 26-ikán már az a hir érkezett Pekingből, hogy Kvang-Szu császár öngyilkos lett.

Ismervén a khinai viszonyokat, ezt senki sem volt hajlandó elhinni.Csakugyan nyomban jött a többi hir, hogy a császár egy államcsiny áldozata és valószinűleg meggyilkolták.

Ideérkezett hirek szerint Kvang- Szü császár, miután aláirta a rendeletet, a melyben Put-Szing-et Tuano herczeg fiát rendeli utódjául és köszönetet mondott az özvegy császárnénak, az éjjel öngyilkos lett.

Az idegen követek még nem tettek semmiféle lépéseket.

Egy csapat franczia tengerészkatona már Pekingbe érkezett. Azt hiszik, hogy a császár a rendelet aláirása előtt tanácsot kért egyik- másik követségtől, nevezetesen az orosztól és francziától, a melyek állitólag nem rokonszenveztek Kvang-Szü-vel, a kinek sok hatalmas ellenséget szerzett Anglia, Amerika és Japán iránt való barátsága.

Sanghaiból érkezett jelentés szerint a khinai császárnak végleges elmozditása az idegeneket gyűlölő pártnak teljes győzelmét jelenti.

Az uj császár atyja több titkos társaságnak feje, igy többek közt a -Nagy Kard-társaságé is, a melynek tagjai menrég egy Brooks nevű misszionáriust megöltek. Azt hiszik, hogy a külföld közbe fog lépni. Az oroszok támogatják a trónváltozást. Az angol követséget teljesen meglepte a császár elmozditása. Attól félnek, hogy Oroszország és Francziaország ki fogják aknázni Angolországnak dél-afrkai háboruját és egészen alá fogják áásni az angol befolyást. Az uj trónörököst február 5-én Chi- Huang néven császárrá kiáltják ki. A pekingi orosz követnek tudomása volt a pekingi eseményekről.

A pétervári kormánykörök előre tudták, hogy palotaforradalom lesz.

Japánban a khinai események rendkivüli meglepetést okoztak.

Ugyanis Kvang-Szü császár megegyezett a japáni kormánnyal, hogy a khinai hadsereg kiképzését japáni tisztekre bizza, és mert Japán és a khinai császár közt nagy barátság volt.
Az európai hatalmak közül azok, melyeknek nincs a khinai vizeken hadihajójuk, most küldenek oda. Monarchiánk a Zenta-hajót küldte el.