A Tudományos Akadémia az 1900. esztendőre is kiadta Almanachját, mely a bő naptári rész után közli az Akadémia állapotairól is a kimutatásokat, az ügyrendet, az alapítványok feltüntetését, a tagok számát.

Az Akadémiának a legidősebb tagja most Tóth Lőrincz, a ki 1814-ben született. Utána Kruspér István következik, a ki négy esztendővel fiatalabb. A legfiatalabb akadémikus pedig Bugarszky István, a ki 1868-ban született.

Az alapítók közt első gróf Széchenyi István, a ki 1825-ben 63 ezer forintnyi alapítványt tett, gróf Károlyi György 42 ezer forintos alapítvánnyal. Később az Akadémia vagyonát még nagyobb összegekkel növelték: Budapest főváros 1861-től 1890-ig az akadémiát 181 ezer forinttal támogatta. Budapest a legnagyobb alapítványtevő.

Az Akadémiának a fönnállása óta igen sok halottja van. A különböző temetőkben 652 akadémikus pihen. Az évkönyv arról is megemlékezik, hogy az Akadémia tagjai hol laknak. A legnagyobb rész természetesen budapesti lakos. Budapest után Kolozsvár lehet büszke rá, hogy legtöbb hivatalosan elismert tudósa van. Az akadémiai tagok száma: Tiszteleti tag 22, rendes tag 54, levelező tag 140, külső tag 72. Összesen tehát 288, most 24 tagsági hely üres.