Nagy örökséghez jutott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, melyre egy lelkes honleány, a múlt karácsony napján elhúnyt özv. Mohay Károlyné, ráhagyta mintegy százezer forint értékű mezőkajáni birtokát s ezzel egyik legnagyobb alapítója lett e fontos hivatású egyesületnek. A nemes lelkű úrnő családi nevén Antal Mária, az 1848-iki erdélyi országgyűlésen szerepelt Antal Imre képviselő és neje Margitay Rozália leánya volt. Szüleiktől kitűnőt kapott s mint viruló hajadon, Mohay Károly felesége lett. Házasságuk boldog volt, de gyermektelen maradt.

Nem sokára elhalt a szeretett férj is s a magára maradt özvegy a jótékonyság gyakorlásában keresett vígasztalást; tekintélyes jövedelmének jó részét nélkülözők, szegények, árvák gyámolítására fordította, s nagyon buzgólkodott az 1893-ban keletkezett Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület fölvirágzása körül, a melyet most főörökösévé is tet. A mily bőkezűen gyakorolta a jótékonyságot ő maga oly egyszerűen élt kolozsvári házában. Került minden fölösleges költekezést, hogy mennél többet fordíthasson jótékony és közczélokra. Alapító és pártoló tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, több nőegyesületnek s közművelődési intézetnek. Szívén viselte a nőnevelés ügyét, melynek szóval, tettel fáradhatatlan munkása, gyámolítója igyekezett lenni.

A múlt karácsony reggelén történt halála meghülés következtében, rövid betegség után állt be. Halálát érezvén, ágy köré gyűlt rokonai s barátai előtt kijelentette, hogy elhúnyta esetén a legegyszerűbb eltakaríttatást kívánja. Akaratát teljesítették is; de a jótékonyságaiért hálás nép mégis abban a ritka tiszteletben részesítette holttetemeit, hogy mikor Kolozsvárról Tordára a családi sírboltba szállították koporsóját, az útba esett helységek felekezeti különbség nélkül harangzúgással kísérték az átvonuló gyászmenetet. A temetési szertartáson az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, számos jótékony egyesület és intézet is küldöttségileg képviseltette magát.