1899. évi VII. törvénycikk a székes fővárosi Margithidnak a Margitszigettel való összekötéséről:

1. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a székes fővárosi Margithid középső pilléréből kiágazólag a Margitszigetre összekötő hidat épithessen.

2. § Az épitési költségeknek József főherczeg ur Ő császári és királyi Fensége, mint a Margitsziget tulajdonosa által felajánlott hozzájárulási összegen felül fenmaradó és 200,000 forintot = 400. 000 koronát meg nem haladható része az 1893:XIV. törvénycikk 1. §-ának megváltoztatásával, az ezen szakasz a)-d) pontjaiban felsorolt összegekből alkotott alapból fedezendő és pedig a lánczhid elsőbbségi kölcsön törlesztésére forditott összegek megtérítése előtti sorrendben.

A Margitsziget megközelítésének biztosítására már a Margit híd építésekor tervbe vették egy szárnyhíd építését, amelyet végül 1899-1900-ban építettek fel. A híd alépítményére a megbízást Zsigmondy Béla mérnök, vállalkozó cége kapta, a vasszerkezet elkészítésére pedig a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára. Különben egyre inkább jellemző, hogy a hasonló nagyságú és hasonló igényeket támasztó megrendeléseket magyar vállalatok kapják meg, mivel mind a mérnöki munkák, mind a kivitelezés szempontjából igencsak megbízhatónak számítanak.

A vasszerkezet súlyát 526 tonnára bessülték, 270 000 koronás költséggel. Az alépítményi munkák költségére 400 000 koronát fordítottak.