Erődi Béla, a budapesti középiskolák királyi főigazgatója vette erélyes kezébe a fővárosi játékterek ügyét, és így reméljük, hogy csakhamar valósulva látjuk az általunk oly sokszor és oly régóta sürgetett játéktereket.

A főigazgató igen helyesen választotta meg a játékterek helyeit. A terv szerint a Városligetben, a Népligetben, a Vérmezőn vagy a Városmajorban, a Lágymányoson lennének a bekerített terek. – Ugy de mind ezen helyekkel a főváros rendelkezik, jóindulatától függ.

A tereknek átengedése a játékokra, azt hiszszük, mi nehézségbe sem fog ütközni. Igaz, hogy alkalmanként a terek a nagy közönség elől elzáratnának, de a közönség látva az ezernyi gyerek seregeket, bizonynyal örömmel nyugszik bele.

Az átengedett tereket persze jó volna bekeríteni bármilyen kerítéssel is, mert az oda nem való csőcselék zavarná a játékot, és a tanulók is könynyebben volnának ellenőrizhetők.

A terek nagyságát illetőleg azt óhajtanók, hogy kapjunk oly nagyokat, milyeneket csak kaphatunk, mert a fővárosi számos középiskola mellett nem kell elfeledkeznünk a fővárosnak saját iskoláiról, az elemi, polgári és kereskedelmi iskolákról sem.

A kiszemelt 5-6 játéktér pedig előre láthatólag kevés lesz, ha nem játszhatik egyen-egyen egyszerre 2-3 száz tanuló. - Gondoljuk meg, hogy a játékidő délután 3 órától csak 6-ig, legfeljebb 7-ig tarthat, és egy-egy térre több ezer tanuló fog kijárni. Nagyon nehéz lesz tehát még nagyobb tereken is a játék-délutánt ugy berendezni, hogy minden osztálynak jusson két óráig elég tér.

A tornatanárok is csak ugy birhatják még segítség mellett is meg a játékvezetést, ha egyidőben két osztálylyal foglalkoznak. Ugyde 100 tanulónál többet nem vezethet egy tanár most kezdetben, mert a legtöbb tanulót valóban tanítani és nógatni kell a játékra.

A felsőbb osztályokkal még több baj lesz a helyet illetőleg, mert itt a tanulók kizárólagos kedvvel a nagy tért igénylő labdarugót játszák. De ez majd a jövő évben kerül csak eldöntésre, mert a kötelező játék-délutánt ez iskolai évben a minisztérium csak a négy alsó osztályra akarja kimondani. – Bár annyiról már most jó lenne gondoskodni, hogy a középiskolák négy felső osztályi iskolánként kapjanak heti egy délutánt a játékra. Itt az angol labdarugó oly játékkedvet keltett, melyet ápolni kell legalább azáltal, hogy tért biztosítunk részükre.

Az iskola fenntartó hatóságokat a játéktér megszerzésén, a játékvezető tanárok díjazásán kívül meg a játékeszközök beszerzése is terhelni fogja.

Nagyon fontos, de magától megoldó kérdés, hogy mint fognak a tanulók boldogulni az elméleti tárgyakkal, ha több délutánt a játéktéren töltenek. Azt gondoljuk, hogy a magyar fiuk is meg fogják ugy tanulni feladataikat, mint az angolok, kik pedig ugyancsak sok időt töltenek a játéktéren. – De azt csakugyan elvárhatjuk tanáraiktól, hogy a feladatok adásánál tekintettel legyenek az illető osztályok játék-délutánjára.

Mert itt a fővárosban a délutáni két játékóra a távolfekvő játékterek miatt négy órát fog elvonni a fiuk legtöbbjétől. Ezen a napon tehát sok ideje a tanulónak nem igen marad a tanulásra. De ha szenvedne is valamit a tanulási eredmény a játék miatt, a veszteség semmi esetre sem lesz oly nagy mint a nyereség, mit a szabadban töltött idő nyújt az ifjuság testének és kedélyének.