Deczember 6-án nyilatkozott Széll Kálmán arról, hogy mi történjék, ha esetleg Auszriában a reichsrath működése ismét zátonyra jut s igy a delegáczió kiküldése oszrák részről meg nem történik.

Széll Kálmán álláspontja az, hogy azért, mivel a reichsratban az obstrukczió miatt lehetetlenné válik az ügyek elintézése, az osztrák alkotmányosságot végleg megszüntnek tekinteni nem lehet. S ha egy ideig lehetetlenné válnék is, hogy a reichsrath azokat a teendőket, melyek ügyköréhez tartoznak, elvégezze, ez csak az alkotmányosság ideiglenes megzavarása.

Ha a többször említett eshetőség csakugyan bekövetkeznék, és a közös ügyeknek az 1867-iki törvényben előirt módon való intézése akadályokba ütköznék, még sem szabad megszüntetni ezt a törvényt, hanem ki kell egészíteni oly ideiglenes intézkedésekkel, melyeknél fogva a magyar országgyülés a közös ügyek körül, az ország önállóságának megóvásával eleget tehessen a pragmatika szankczióiból eredő kötelezettségeknek.