Dtum
Login with Facebookk
1900 | Augusztus

Előadások laterna magikával

Érdekes és hasznos ujitást léptetett életbe a Magyar körképtársaság. Különböző tárgyu, laterna magikávai élénkített előadások sorát kezdte meg, előkelö közönség jelenlétében. Ott voltak többek között: Zsilinszky államtitkár a feleségével, Wlassics miniszter, Hegedüs Sándor országgyülési képviselö családjával, dr. Molnár Viktor miniszteri tanácsos, Hőgyes Endre, Hegedüs István és Hampel József egyetemi tanárok. Pulszky Garibaldi miniszteri osztálytanácsos, Eisenhut Ferencz, Telepi Károly és Innocent Ferencz festőmüvészek, több hirlapiró és mások.

 

Az előadó Klupáthy Jenö egyetemi tanár volt, aki Magyarországon elsőnek mutatta be a Röntgen-sugarakat is. Klupathy előadásának tárgya egy régi, rendkivül érdekes kérdésnek a megoldása, vagy legalább is a megoldás lehető megközelítése volt: miképen lehet egyes tárgyakat a maguk természetes színeiben lefényképezni?

 

KIupáthy ez alkalommal háromféle találmányt mutatott be. Veres Ferencz kolozsvári tanár kísérleteit, melyek azonban a kísérletek stádiumán tul nem jutottak, (kellő támogatás hiánya folytán), ámbár igy is fölöttébb érdekes, hogy ezen a téren is az első kézzelfogható eredményt magyar ember tudománya, szolgalma és leleményessége érte el; további Yves és Jolly rendszereit, melyek a hallgatóságot rendkivül érdekelték.

 

Mind e találmányok ugyszolván csak az első lépéseknek tekintendők a szines fényképirás terén, de már ezek is eléggé mutatják, hogy a kutató tudósok jó uton haladnak és kitartással kétségkivül czélt is fognak érni, A hallgatóság zajos tetszéssel fogadta Klupáthy tanár előadását. Az optikai előadásoknak egész sorozata indult meg ezzel a körképtársaság elsö emeleti nagytermében.


Igy felvette programmjába azt, hogy bemutatja a világ összes kitünő müszobrait; egy csoportozat, valószinüleg a husvéti időkben, be fogja mutatni egész Palesztinát, a szentföldet; aztán következni fog a British Muzeum mükincseinek a bemutatása ; a fürdöévadban bemutatják az összes nevezetesebb magyar és európai fürdőhelyeket: majd következik egy utazás a világ körül, stb. stb.

 

A társaság olyan módon fogja rendezni előadásait, hogy azok rendszeres megnézése a nagy közönségnek kétségkivül müveltsége fokozására fog szolgálni.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Laterna Magica
Kántor Judit

Szó szerint: „bűvös lámpás”, valójában a mai diavetítő őse. H. R. Heyl szabadalmaztatta Philadelphiában 1870-ben, de valójában már jóval hamarabb ismerték. Az első leírás az 1600-as évekből származik; ebben írnak le egy olyan szerkezetet, amelyben egy olajlámpával világítanak meg üveglapokra festett képeket és ezek a képek egy megfelelően elhelyezett vásznon megjelennek.


A 19. századra már igencsak divatba jött, több „művész” is járta Európát, rendszeresen és nagy érdeklődés mellett tartottak bemutatókat a városokban. Ekkor már a klasszikus szerkezet továbbfejlődött, lehetséges volt mozgókép-szerű látvány előidézése is.

 

Tovább javult a helyzet a fényképezés elterjedésével: ekkortól szinte korlátlan lehetőségek álltak a művészek rendelkezésére. Bemutattak más vidékeket, humoros és „tanulságos” történeteket, állatokat – állítólag rendeztek vetítéseket kizárólag „felnőtteknek” is…


A film feltalálása óta a műfaj szép csöndben feledésbe merült. 

 

 

 

 

 


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98