Iparkodni fognak a kedves szerb szomszédok a kölcsönt visszaadni

1900 | Augusztus

Ő Felsége I. Sándor király védnöksége alatt álló első szerb kerékpár-egylet Belgrádban, 1900. julius hó 22-én nagyszabású athletikai versenyeket rendezett a Topcsideri királyi kertben.

A versenybizottság következőleg alakult meg: Elnök: dr. Radovánovics Milán; alelnökök: Pavlovics M. Milorád és dr. Nesity György, Nikotics Mihály Jánosfi, Indítók: Pavlovics M. Milorád, Doucet Károly, Pantelity Jeorem. Főellenőrök: Gyorgyevity Miklós és Pantelity Jeorem. Pénztárnok: Petrovity Andra, Ugranovity Zakariás, Vukovics V. és Popara Gy. urak. Orvosok: dr. Szubotich Vojiszlav, dr. Nesity György, dr. Manok és Irdákovics orvosnövendék.

A versenyek lefolyása következő volt:

A nemzetközi kerékpár versenyben a 12 km. távolságot Szárics János (Szabadkai Sp. E.) 24 percz, 12 4/8 mp. alatt futotta be, jó második lett Szávits Szvetolik (Belgrádi K. E.).

A juniorok versenyében 11 km. távolságot Radojcsics Dragomir mint első kerékpározta be.

A távfutásban az 1500 m. távolságot Sztantics János a szabadkai gyalogló bajnok nagy fölénnyel futotta be.

A térelőny 3 km. versenyt valamint a 30 km. főversenyt ismét Szárics János nyerte meg erős küzdelem után leverte L. Pittroff temesvári bajnokot, Szávits Szvetolikot, Kuzmanovics Dusánt, Sztojadinovics Urost, Mihálylovics Radomirt stb. szerb bajnokokat.

A football mérkőzésben győzött Vermes csapata 3:1 ellenében. A kardvívó-versenyben első lett Pertich Kálmán a” M.A.C." tagja, jó második helyen Pantelity Jeorem (belgrádi).

Legérdekesebb küzdelem volt a mesterek mérkőzésében. Matkovics Miklós a szabadkai sport egylet művezetője és vívómestere remek szép formában dolgozott és nagy fölénynyel verte le a szerb testvéreket.

Ki kell emelnünk Nagybudafalvi Vermes Lajost, a kolozsvári egyetem tornatanárát és és vívómesterét, ki Charles Doucel belga vívómesterrel verekedett és diadalmasan került ki a barátságos jellegű mérkőzésekből.

Az összes tiszteletdíjakat, serlegeket és érmeket a szabadkaiak vitték el. Az athletikai versenyeket a belgrádi intelligentia részvételével egy nagyobb szabásu bankett követte, a felköszöntők sorában többször lett hangoztatva, hogy iparkodni fognak a kedves szerb szomszédok a kölcsönt visszaadni.

Megosztás:

Kerékpársport

Pálinkás Judit

A kerékpársport a túrakirándulásokból fejlődött ki. Voltak, akik kirándulás közben úgy érezték, hogy meg kell mutatniuk, ki hajtja gyorsabban a kerékpárt. Ebből a késztetésből alakult ki azután a verseny, hiszen a többiek sem akartak lemaradni!

Vidéken sokáig vasparipának hívták a kerékpárt és drótszamárnak, bár a Magyar Tudományos Akadémia az idegen velocipéd és bicycle szavak helyett megalkotta a kerékpár elnevezést.

1880-ban létesült az első korszerű, emeltfordulójú, aszfalt burkolatú kerékpárpálya, ki sem találnák, hol: természetesen Palicson. Építtetője a kor legsokoldalúbb sportoló géniusza: Nagybudafalvi Vermes Lajos. 1882-ben megalakult az első magyar kerékpáregylet, a Budapesti Kerékpáros Egyesület.

Különösen vidéken terjedt el a kerékpározás, sorra építették a kerékpáros pályákat. Ilyen pályával rendelkezett Palics után Kolozsvár, Szombathely és Pécs is.

Már érlelődtek a szövetség alapítás tervei, de végül 1894-ig kellett várni, amíg létre jött a Magyar Kerékpáros Szövetség. Két évvel később megépült a Millenáris, beköszöntött a kerékpársport fénykora.

Ezt az idilli állapotot egy adminisztratív intézkedés szüntette meg, amikor is 1899-ben bevezették a kerékpáradót. 1905-re fokozatosan visszafejlődött a kerékpársport, s már csak egy pálya működött, a Millenáris. Vidéken pedig a sport szinte teljesen elsorvadt.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!