Oroszország határán már ropognak a fegyverek. A khinai katonaság támadását az orosz katonaság viszonozta s kegyetlenül pusztít a khínai falvakban. A khinai lakosság elmenekül az oroszok elől, kik felgyújtják a falvakat.

Angol lapok sokat irnak az oroszok kegyetlenségéről. A hosszú harczok után elfoglalt Tien-Czin városnak azt a részét, ahol khinaiak laknak, átengedték a fosztogatóknak. Az állami raktárakból hatszáz tonna ezüstöt, a kereskedésekből töméntelen selymet, ékszert, drága hímzést és aranyat vittek el.

Az utczát ezer számra lepték el a részben csonkított holttestek, a melyek elviselhetetlen bűzt árasztottak. A mészárlás iszonyatos volt. Legborzasztóbb volt a vérfürdő az oroszoktól megtámadott városrészekben. Az oroszok senkinek sem kegyelmeztek meg. Mindenkit kiméletlenül tekintet nélkül arra, vajjon férfi vagy nő, öreg vagy fiatal volt-e, leszurtak.