Királyunk 70. születése napján          

Hét tízet lépvén az Idő, nyaradat letarolta,
Őszbe csavarta fejed, meghasogatta szived.
S bár életfádat meghajlítá vihar és bú,
Nem tört meg derekad s áll ragyogó koronád.
Mondd: e kemény tusa közt mi erősített, mi
vigasztalt?
Angyalod, a szent hit s néped iránt a hűség.
Trónod elé gyűl most a magyar nép apraja-nagyja,
S Istent áldva, Király, életedért könyörög.

Sántha Károly.

Dal a királyra.

Szent István utódja, magyarok királya,                                                            
Szálljon az egekből ezer áldás rája!
Lelkét megihlessék
Erő és bölcsesség;
Dicsőségét messze földön soká emlegessék!

Magyar szabadságnak légyen erős vára;
A világ becsűlje s hallgasson szavára;
Mit a népe érez,
Jusson el szivéhez,
Onnan szálljon, mint imádság, az ég Istenéhez.

Békét parancsoljon, s a ki nem fogadja,
Törje le az ellent villámló haragja.
Legyen hős oroszlán-
Majd, kegyelmet osztván,
Ne hervadjon szent fején el soha a borostyán!

Magyar lobogónkat emelje magasra,
Az egész világ azt ámúlva láthassa!
Hű nemzet imája
Hozzon áldást rája:
Soká éljen dicsőségben magyarok királya!

Kozma Andor