A párisi biológiai egyesületnek két tagja azon fáradozott, hogy kikutassa, vajjon a férfiak vagy a nők szaglóereje a nagyobb?

Kiválogattak 20–30 éves korban lévő 41 férfit és 44 nőt, a kik körülbelül egyenlő életmódban voltak és ugyanoly műveltségi fokon állottak. Azután kipróbálták minden egyes személyen, hogy a kámfort milyen hígításban érzi még meg.

E vizsgálatokkal kiderítették, hogy a nők szaglása minden tekintetben magasabb fokú, mint a férfiaké. Arra a gondolatra is juthatunk különben, hogy a férfiak szaglását a szeszes italok és a dohány élvezete rontja; ámde a gyermekeken végzett kísérletek is azt eredményezték, hogy a fiúk és a leányok szaglóereje közt hasonló a különbség. E szerint tehát a női nem finomabb szaglása, úgy látszik, a nőknek velökszületett tulajdonsága.

Ezzel kapcsolatban nem érdektelen megemlíteni, hogy a vakok budapesti országos intézetében évekkel ezelőtt két fiúnövendéket tanítottak, a kiknek annyira ki volt fejlődve a szagló érzékök, hogy ismerőseiket a szagukról ismerték föl és társaik sapkájáról, ruhájáról merőben szaglás alapján megmondták, hogy kinek a tulajdona. A vak leányokon ennyire erősen fejlett szagló-tehetséget nem észleltek az intézetben.