A magyar delegáczió május 26-i ülésében tárgyalta és megszavazta a hadügyi költségvetést. Horánszky Nándor a hadügyi költségeket a hadügyi albizottság jelentése alapján megszavazza, de néhány megjegyzést tesz.

Hivatkozik a magyar állam jövedelmeiről kimutatott hivatalos adatokra, melyek emelkedést tüntetnek föl; például 1893-tól 1897-ig öt millió 300.000 forintot, de ugyanez idő alatt a rendkívüli hadügyi kiadások szintén öt millióval emelkedtek számunkra s igy e miatt belső igényeink kielégitésének kell háttérbe szorulni. Innen van, hogy sok tátongó sebet nem orvosolhatunk. A haderő fejlesztésében elmentünk már a szükséges határig.

Nem vezeti bizalmatlanság, de nagyon is elérkezett, felfogása szerint az ideje annak, hogy a delegáczió szigorubban járjon el és ez az, amire törekszik és e czélból hozta fel adatait. Pulszky Ágost elismerését nyilvánitja a Horánszky beszéde iránt.

De hangsulyozni kivánja, hogy a költségvetés valódi szükségletekre szolgál és ezeket az áldozatokat meghozni szükséges. A hadügyi kormány többször volt tekintettel a pénzügyi helyzetre, de a következmény az volt, hogy némi felhők tornyosulásával aztán rendkívüli költségeket kellett megszavazni.

A delegáczió erre megszavazta a hadügyi költségeket a maguk teljességében.